Csanady GyorgySzékelyföld nemzeti himnusza

Mit is tudunk a Székely himnuszról? Mondjuk meg őszintén nem sokat.

Még napjainkban is hamis adatok, változatos mítoszok, zavaros legendák keringenek a magyar köztudatban a “székely imádság" körül. De egy biztos! – soha sem volt versenytársa a magyar Himnusznak vagy a Szózatnak.
A huszadik század elején lezajlott tragikus ország- és nemzetcsonkító események alapvetően megváltoztatták a magyarok közgondolkodását, hangulatát és érzelemvilágát.

 

 

 

 

Mindennek előidézője az I. világháború és abból vesztesként kikerült ország, a Monarchia felbomlása és a történelmi királyi Magyarország megalázó szétdarabolása, majd a senki által nem kívánt 1919-es kommün. Ezen változások hívták életre azt az elégikus versírást, amely sok hasonlóságot mutat a korábbi hasonló történelmi helyzeteket megörökítő politikai felhangokat is tartalmazó költészettel.

A Székely himnusz pontosan ilyen vers. Ezt a hangulatot, ezt az érzést tudta kellően megfogalmazni 1921-ben Csanády György a himnusz szövegével, és Dr. Mihalik Kálmán a dallamával. Gyönyörű alkotásuknak sajnos hosszú évtizedekig tartó keserves sors jutott. A Magyarországtól elszakított és Romániához csatolt Erdélyben állandó üldöztetés lett a sorsa e himnusznak, és csak titokban terjesztve, titokban énekelve szólalhatott meg az erdélyi magyarság ajkán. Ez a tény csak segített azon, hogy valódi himnusszá legyen. Az imitt-amott felbukkanó, szájról-szájra terjedő titkos ima szövegét azonban sokszor károsnak tűnő, de lényegében jelentéktelen változás érte az évtizedek során. Mindez semmit sem változtatott azon, hogy szerepét maradéktalanul betöltse.

 

A Székely himnusz összes eredeti és módosult szövegei abban egyformák, hogy vallásos keretbe foglalva, burkolt politikai tartalmat hordoznak. A vallásos színezet tette lehetővé, hogy az ún. puha diktatúra utolsó éveiben már a templomi szertartáshoz is beengedték, de csak az Amerikai Egyesült Államokban és Magyarországon, a román közigazgatású Erdélyben nem. Itt csak a romániai rendszerváltás után vált megtűrt “nemzetiségi dallá” a román hatóságok körében. Kölcsey Himnusza is hasonló nehéz éveket élt át. Ezért vált a Székely himnusz szinte teljesen azonos értékűvé a nemzeti Himnuszhoz. Népszerűségét pedig sajnos a napi politikai események még mindig aktuálissá teszik.

 

Ma már a Csanády család által bizonyítottan tudjuk, hogy a vers hiteles szerzője: Csanády György (1895-1952) erdélyi származású költő, hírlapíró, szerkesztő, zeneszerzője pedig a sajnos tragikusan fiatalon elhunyt, szintén erdélyi származású Dr. Mihalik Kálmán (1896-1922) orvos volt. Minden más névvel ellátott változaton hamis nevek szerepelnek! Csanády György a trianoni békediktátum után Magyarországra költözött és ötödmagával megalakította a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületét (SZEFHE). Legmaradandóbb műve a Székely himnusz, melyet 1922. május 22-én énekelte először egy lánykar a SZEFHE májusi nagyáldozat névre keresztelt, első ünnepélyes találkozóján, Budapesten. Versének a címe nem tartalmazta a himnusz szót, ekkor még Kantátának nevezték. Az ünnepségen megjelent a zeneszerző is. Röviddel ezután, még ez év őszén, az Új Élet hasábjain már Himnuszként említik, Mihalik halálhírét közlő cikk kapcsán.

 

Semmilyen hatalom nem tudta kikezdeni népszerűségét, pedig Erdélyben a kezdetektől (a második bécsi döntést követő néhány év kivételével) a kommunista rezsim bukásáig, előadása tiltott volt, sőt büntetés járt az énekléséért. Magyarországon, az iskolákban, - 1941 és 1944 között - kötelezővé tették tanítását, de ebben az időben még nem vált általánosan népszerűvé. A cserkésztalálkozókon viszont rendszeresen énekelték, terjedését jelentősen segítették az erdélyi származású értelmiségiek, és szervezeteik. A kommunizmus idején Magyarországon is tiltották az előadását, de így is a magyarság összetartozásának jelentős kifejezőjévé vált. Ez a pár strófa jelentette a néma ellenállást. A Székely himnuszt a 2009-ben Székelyudvarhelyen tartott Székely Önkormányzati Nagygyűlés Székelyföld himnuszává nyilvánította. Ma hazánkban tömegrendezvényeken gyakran éneklik együtt a Himnusszal és a Szózattal.

 

Az 1989-90-es rendszerváltások hozták meg a lehetőséget arra is, hogy végre! a magyarság himnuszai közé sorolják és visszakapja eredeti, valódi, romlatlan szövegét, igazi alkotójuk nevének feltüntetésével, ugyanis 1940-ben a vers költőjét és zeneszerzőjét is megmásítva, hamis nevek feltüntetésével közölték.

 

Az Udvarhelyi Híradó, 2004. június 15-én, kedden így tájékoztatott a Csanády-örökösök leveléről:

„ … 1990-ben a 168 óra nevezetű újság közreadta a Csanády-örökösök levelét, akik mellékelt másolatban közölték a székely himnusz eredeti, ún. hiteles szövegét és partitúráját (az 1940-es Rózsavölgyi-féle kiadás alapján). A levél Budapesten kelt Csanády András és Csanády Katalin kézjegyével, melyből egy rövid részletet olvashatnak itt: "Az utóbbi idők erdélyi vonatkozású eseményei, valamint politikai változásai folytán egyre szélesebb körben válik elterjedtté és használatossá a Székely himnusz. A megelőző kb. 40 esztendőben viszont ennek az éneknek nyilvános éneklése, előadása rosszallott, vagy éppenséggel tilalmazott volt. A köztudatban azonban ez idő alatt is élt, szájhagyományozással örökítődött és terjedt. Ilyetén élete során – mint ez a népdalok szokása – eltérő szöveg és dallamváltozatai alakultak ki. Köztük olyanok is, amelyek nem egyeznek e mű eredeti szellemével, emberi tartalmával. A vers eredeti, egyetlen strófáját például teljes további szakaszokkal toldották meg. Ezért véljük szükségesnek a mű hiteles alakjának tisztázását. A Székely himnusz versét Csanády György írta 1921-ben, amelynek utóbb dallamot szerzett Mihalik Kálmán. Mivel ez az ének a következő évtizedekben egyre szélesebb körben elterjedt, azt 1940-ben Csanády György a közben elhalt Mihalik Kálmán jogutódával közösen, a Rózsavölgyi és társa cég gondozásában közreadta.... Negyven éven át... (senki) nem volt abban a helyzetben, hogy a szövegrontás ellen fellépjen, és a mű, zenei előadását ellenőrizze. ..."

 

Csanády György: Székely himnusz

(Az eredeti változat)

 

Ki tudja merre, merre visz a végzet,
göröngyös úton sötét éjjelen.
Segítsd még egyszer győzelemre néped,
Csaba király a csillagösvényen.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
népek harcától zajló tengeren.
Fejünk az ár ezerszer elborítja,
ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt Istenem!
Ameddig élünk, magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha;
Szülessünk bárhol, földünk bármely pontján
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha:
Keserves múltunk - évezredes balsoros,
Tatár s török dúlt, labanc rabigált.
Jussunk e honban, magyar-székelyföldön,
Szabad hazában élni boldogan.

 

 

Csabainé Cser Katalin
www.pergakata.eoldal.hu

 

Kapcsolódó cikkek:

Székelyország