szekely zaszlo szekelyfold-autonomiajaert-sepsiszentgyorgyonKüzdelem a székely zászlóért

A székely zászló a székely autonómiatörekvéseket szimbolizálja a közvélemény szerint - véli a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs. A SZNT a székelység nevében szeretné elnyerni a Székelyföld mint történelmi terület autonómiáját, nemzeti alapú európai régióvá nyilvánítását.

 

 

Az égszínkék alapú, aranysávos zászlót közel tíz éve, 2004. január 17-én, Sepsiszentgyörgyön a saját jelképeként szavazta meg a tanács. A zászlót Kónya Ádám tervezte meg 2004. január elején. Kónya az SZNT alelnöke és a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója volt tíz éven át, és 2008-ban hunyt el.
Már röviddel születése után laikusok és szakértők is kritizálták a zászlót, mert véleményük szerint olyan elemeket tartalmaz, amelyek ilyen formában és így együtt nem szerepeltek sem székely, sem más zászlókon. Mások azt vitatták és vitatják manapság is, hogy a székelységnek egyáltalán volt-e egységesen használt, saját közösségét szimbolizáló zászlója.

 

szekely zaszlo szekelyfold-autonomiajaert-sepsiszentgyorgyon

Tüntetés Székelyföld autonómiájáért Sepsiszentgyörgyön 2012-ben.

 

A meddő vitákon túllépve Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba kezdeményezésére létrejött a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport. A 2009 őszén alakult és ma is tevékenykedő szakmai szervezet igyekszik felkutatni a székelyek által egykor használt zászlókat. Eddigi eredményeiket tanulmánykötetekben, kiállításkatalógusokban is közzétették. A Székely történelmi zászlók című katalógust 2010-ben Mihály János és Túros Eszter szerkesztette.

 

Pirosak voltak a régebbi székely zászlók

A katalógus szerint a régi székely zászló nem a 2004-eshez hasonló kék alapú lobogó, hanem piros alapszínű lehetett, amelyre a régi székely címer - páncélozott kar, amely kardot tart, a kardon korona, szív és medvefej, a medvefej két oldalán egy ezüst növekvő holdsarló és egy hatágú aranycsillag - volt festve vagy hímezve.

 

szekely zaszlo szekely-nemzet regi zaszlaja

A székely nemzet régi zászlaja

 

szekely zaszlo marosv-zaszlaja matyas korabol

Marosvásárhely (Székelyvásárhely) zászlaja Mátyás király korából

 

Piros lobogója lehetett Mátyás király idején a székely ispánnak is. A legrégebbi városi zászló, amelynek leírása ránk maradt, Marosvásárhelyé (korábban Székelyvásárhely) volt: arannyal írott, vörös színű lobogó a katalógus szerint.

 

Aranysáv, nap, hold és kék zászló

Az arany sávval szegett kék színű zászló később, a 17. század elején, és egy másik városban, Székelyudvarhelyen tűnik fel először. Ez a zászló Hans von Aachen német festőnek a goroszlói csatáról (1601. augusztus 3.) festett allegorikus képén maradt fenn:

 

szekely zaszlo udvarhely-megye-kekarany-zaszlajaUdvarhely vármegye zászlaja

 

Az egyes városoknak, illetve a székely székeknek tehát voltak saját jelképeik, és voltak olyan kék-fehér vízszintes sávokból álló hadizászlók is, amelyeken a székely jelképek (csillag, nap, hold) már a 17. században feltűnnek. A munkacsoport szerint a 2004-es zászló egyes elemei azonosak, vagy legalábbis hasonlítanak az Erdélyi Fejedelemség idején használt hadizászlók színeire és a korabeli székely címer (kék mezőben arany nap és növekvő félhold) szimbólumaira.

 

szekely zaszlo szekely-lovassagi 17sz

Székely lovassági zászló a 17. századból

 

Érdekes, hogy a román állam címerében is szerepel a székely nap és a hold, mert a román állami címer tartalmazza a történelmi Erdély címerét is, amelyben a székely szimbólumok már 1580-ban feltűnnek. Érdekesség az is, hogy magyar szakértő, Keöpeczi Sebestyén József tervezte Nagy-Románia címerét 1921-ben, a királyi jelképektől megfosztva ez lett a mai Románia címere.

Izsák szerint Kónya Ádám egy korábbi, hadizászlókról szóló tanulmány alapján alkotta meg a mostani székely zászlót. Mika Sándor Erdélyi hadizászlók 1601-ből című tanulmányáról van szó, amely 1893-ban jelent meg a Turulban. Mika a tanulmányában hivatkozik egy drezdai kódexre, amelyben az erdélyi hadizászlók között feltűnik egy Z. M. monogrammal ellátott, kék alapszínen fehér sávval díszített zászló is. Mika, helyesen, ezt Székely Mózesnek, az Erdély élén rövid ideig álló, egyetlen székely származású fejedelemnek tulajdonítja. (A Z. M. monogram egyértelműen "Zekel", azaz a "Székely" Mózes csapatzászlajára utal).

 

szekely zaszlok szekely-mozes-kornetaja-1601bol

Székely Mózes, erdélyi fejedelem zászlaja

 

Vitatott volt egyébként, hogy a székelyek a napot vagy egy csillagot ábrázoltak korábbi zászlaikon, címerükben és pecsétjeiken. Az 1659. május 28-án tartott szászsebesi országgyűlés azonban egyértelműen kimondja, hogy a székelység pecsétjén "légyen egy fél hold és nap." Ezért azt is sokan (köztük a fenn említett munkacsoport tagjai is) kifogásolják, hogy egy olyan csillag van a 2004-es zászlón, amely nem a nyolcágú heraldikai csillagra, hanem a székely szőttesek motívumvilágára emlékeztet inkább. 

 

Az 1919-ben harcoló székely hadosztály, amely Erdély megtartásáért küzdött a királyi Románia csapatai ellen, szintén használta a sugárzó napot és a félholdat a zászlaján (fent). A székelyek már 1848-1849-ben a magyar szabadságharcosokéhoz hasonló zászlókat lengettek: náluk is megjelent a piros-fehér-zöld trikolór, vagy a honvédzászlóikon a farkasfogas szegélydísz.  

 

szekely-zaszlo szekely-hadosztaly-zaszlaja 1919

A Székely Hadosztály zászlaja 1919-ből.

 

A 2004-es zászlóval kapcsolatban sokat vitatták azt is, hogy "telő" vagy "fogyó" holdat ábrázoltak-e a székelyekhez köthető korábbi szimbólumokon. A szakma egyértelműen megállapította, hogy akárcsak a legrégebbi címereken, pecséteken, a 2004-es zászló növekvő vagy "telő" holdja heraldikailag helyes.

A történelmi kavarodás ellenére Pál-Antal Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, marosvásárhelyi nyugalmazott főlevéltáros a 2004-ben megalkotott lobogót így jellemezte az [origo]-nak adott - rövid és sommás - nyilatkozatában: "Ha azt a székelyek magukénak tekintik, akkor az székely zászló."

 

Forrás: origo
képek: adatbank.transindex.ro