csik varmegye cimereCsík vármegye címere. 

Csík vármegye a régi Csík-, Gyergyó-, és Kászonszék címerét vette át, melyet I. Ferenc adományozott 1793-ban. A kerek talpú pajzs hasítással

és vágással négy negyedre osztott, közepén kisebb, kerek talpú boglárpajzzsal. A pajzs és boglárpajzs, valamint az osztóvonalak is arany szegélyűek.

 

A bal felső, kék mezőben emberarcú arany nap lebeg, mely a katolikus vallást szimbolizálja. A mellette lévő, vörös mezőben ezüst holdsarlón, arany apostoli kettős kereszt látható, mely Magyarország címerének is központi alakja. A nap és a hold, Zsigmond óta a székelyek fontos jelképe.

 

A bal alsó, ezüst mezőben négy zöld hegy látható, közöttük három völggyel. A völgyekben lévő, három ezüst balharánt szalag a vármegye három fontos folyóját, a Marost, az Oltot és a Küküllő folyókat szimbolizálja. A középső két hegy tetejére épített, két fehér falú, vörös tetejű házikó a Gyimesi- és Piricskei-szorosok vámházait (harmincadházait) jelképezi, Magyarország és Moldva határán. A jobb alsó, kék mezőben négy zöld halmon, egy-egy barna törzsű fenyőfa látható, utalva a Kárpátok erdős-hegyes vidékeire.

 

A középső boglárpajzs arany mezejében zöld halmon, ezüst holdsarlón, a csíksomlyói Szűz Mária, vagy ahogy a székelyek és csángók nevezik, Babba Mária áll, földig érő kék ruhában. Bal karján a gyermek Jézus, jobb karjában arany jogar, fején nyitott levélkorona látható. A címerpajzsot bíborral bélelt, rubinnal, zafírral és igazgyönggyel kirakott, nyitott aranykorona díszíti.

 csik varmegye cimere

Csík-, Gyergyó- és Kászonszék címere 1793-ból