udvarhely varmegye 1

A Magyar Királyság közigazgatási egysége 

Udvarhely vármegye a Magyar Királyság közigazgatási egysége 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Az 1876. évi XXXIII. Törvénycikk rendelkezése alapján jött létre az alábbi területekből: 

 

 

 

 

-A régi Udvarhelyszék, a Háromszék vármegyéhez csatolt egy község kivételével

-Küküllő vármegye két községe

-Felső-Fehér vármegye négy községe

-A szász Segesvárszék két községe

-A szász Kőhalomszék két községe

-Székelyudvarhely és Oláhfalu települések

 

Az 1876 előtti Udvarhelyszék -korábbi néven Telegdiszék-, Keresztúr és Bardóc fiúszékekből állt.

Udvarhely vármegye három járásra volt felosztva, melyek a következők: Udvarhelyi járás, székhelye Székelyudvarhely, Homoródi járás, székhelye Oklánd és Székelykeresztúri járás, székhelye Székelykeresztúr. Udvarhely vármegye főispánja volt a székely nemzet pecsétjének őre.

 

udvarhely varmegye 1

Udvarhely vármegye térképe 

 

Területét északról és keletről Csík vármegye, délről Háromszék és Nagyküküllő vármegyék, nyugatról pedig Maros-Torda és Kisküküllő vármegyék határolták. A vármegye területének nagy részét erdős hegyvidék borítja, legfontosabb folyója a Nagy-Küküllő, legfontosabb hegysége pedig a Hargita-hegység.

 

A vármegye összlakossága 1891-ben 110 132 személy volt, ebből:


-103 209 (93,71%) magyar
-3191 (2,90%) román
-2131 (1,93%) német

 

A vármegye összlakossága 1910-ben 124 200 személy volt, ebből:

 

-122 500 (98,63%) magyar

-1700 (1,37%) román

 

1960-as megyerendezés során területét Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyék között

osztották fel.

 

udvarhely varmegye terkepe

Udvarhely vármegye elhelyezkedése a Kárpát Hazában 

 

Kapcsolódó cikkek:

Udvarhely vármegye címere