aranyosszék 1A legfiatalabb székely szék

Miért van teljesen elkülönülve Aranyosszék Székelyföld többi részétől és miként szabadították fel a székelyek a tatárok által ostromlott Torockó várát? Aranyosszék az ötödik, egyben legfiatalabb székely szék kialakulásának története Orbán Balázs szavaival.

 

"Jól esik azért, ha útunkba a hős és szabadságvédő nép egy csoportját Erdély közepén feltalálhatjuk, oda helyezve az országrész szivébe, hogy onnan mintegy szétáradjon a szabadságvédőknek azon hősiessége és honszerelme, mely a multban csodákat mívelt, s mely hiszem, hogy a jövőben sem fogja magát soha meghazudtolni. Erdély szivének e nemes vértől lüktető gyupontja nem más, mint Aranyosszék, a székely székek ötödike (…)

 

Aranyosszék a Székelyföld zömétől egészen el van különitve, azzal tájrajzilag nem függ egybe,

s eredetileg nem is tartozott az Atilla örökségének védváraként visszamaradt ős Székelyföldhez,

hanem annak egy későbi gyarmatát alkotja, oly gyarmatát, mely a legbámulatosabb hősiességnek köszöni lételét, korunkig való fenmaradását és virágzását. (…)

 

A feltartani kelletett ázsiai támadások legveszélyesebbike a mongol-tatár dúlás volt; (…)

A vészek ez iszonyu korszakában merült fel a hazát keletről fedező székelyeknek egyetlen győzelme, mely e sötét korszak felett tündöklő csillagként ragyog fel. E győzelem adott lételt Aranyosszéknek: azért e szék egy nagyszerű történelmi korszaknak megtestesülése, aranyos emlék, mely nem márványhidegen, hanem hőmelegen élve és érezve, nemzedékről nemzedékre megujulva, önmagából fejlődve tartja fenn ama távol eső korszaknak emlékét. (…)

 

aranyosszek 3

Torockói völgy, előtérben a torockószentgyörgyi vár, háttérben a Székelykő

 

Ott Aranyosszék nyugati szélén emelkedik fel a Székelykőnek 3552 láb magasságu hármas orma,

ott ez ormok legmerészebbjén van a Székelyvárnak idők vihara alatt csekéllyé törpült romtöredéke.

Ezen ott levő darabka fal képezi magvát Aranyosszéknek, ott van e terület lételének emlék-szentesitett talapzata, mert a Székelykő égremeredő sziklaormán büszkélkedő e vár körül vívták székely őseink

a mongolok ellen azon győzelmes harczot, melyért jutalmul Aranyosszék területét nyerték.

Ugyanis azon időben, midőn a mongolok hondúló serege elönté hazánkat, Toroczkói Ilyés alvajda családjával, rokonaival és kincseivel az alattvalói által megrakott Kengürth bérczormán levő erős

várába huzódott.

 

A messze ellátszó bérczormon fekvő vár helyzete olyan volt, hogy az ellen figyelmét daczosan kihívta,

s igy a mongolok is azt meglátták, s meglátva ostrom alá vették. A mily merész és erőteljes volt a támadás, épp oly elszánt volt a vár védelme; de az élelem és viz már fogyatékán, a kincs és embertömött vár már-már elbukkandó volt, midőn megjelent ott a hős székelyeknek egy mentő csapatja, mely a mongolokat egy a várőrizet által is támogatott véres harczban szétverte, a mongolok kezébe esett ezernyi magyar foglyot kiszabaditotta és a várat az ostrom alól felmenté;

miért a megszabaditott főurtól jutalmul a várat és területét nyerték, s a kivívott győzelem emlékére a havast, hol a harcz folyt, Székelykőnek, a megmentett és a megmentők kezébe ment várat Székelyvárnak nevezték el.

 

Ezt követőleg csakhamar megjött az országos elismerés és jutalom is a hős székelyek részére,

mert a király (IV. Béla) a Székelykő keleti alján elterülő szép termékeny földet, melyet a mongolok néptelenitettek, kiszakitván Torda vármegyéből, illetőleg Turda várától – melyhez tartozott – Aranyosszék néven a győzelmes székelyeknek adományozta és a Székelyföld 5-ik székévé tette. (…)

 

aranyosszek terkep

A Tordai Főesperesség aranyosszéki falvai 1332-1336-ban
A kép webhelye: elekes.adatbank.transindex.ro

 

Aranyosszék e szerint Tordavármegye területéből szakittatott ki; a letelepitett székely hősök elhozták ős hazájukból családaikat, rokonaikat, el azokkal nemzeti ős szokásaikat, intézményeiket, önkormányzati ős szokásaikat, közigazgatási és törvényszolgáltatási modorukat, s alkották a vármegyék között azoktól eltérő, különálló, s az anya székelyhonnal intézményei azonosságánál fogva egybefüggő más kis Székelyföldet, hol a nemzeti szervezet oly következetesen lett keresztülvive, hogy tisztviselőik (főkapitány, fő- és alkirálybiró, dulló és székülő) megtarták nemzeties elnevezésüket, az összes népesség itt is mint az őshonban szabad-nemes volt, katonáskodás és ökörsütésen kívül más adóval nem tartozott.

 

Az örökösödési törvény Aranyosszéken is azonos volt az ős székelyföldivel, nota és kihalás esetében

a vagyon itt sem szállt a koronára, hanem az örökösök, rokonok, vagy ezek hiányában a szomszédra. Aranyosszék hadereje a többi székelyekével együtt kelt fel, egy vezénylet alatt azokkal egy sorban harczolt; követei, főkirálybirája a többi székek képviselőivel egy sorban ült a hongyülésen, szóval Aranyosszék a Székelyföldnek kiegészitő része, egyik tagja, annak véréből való vér, csontjából való csont volt; elannyira, hogy a területi elkülönitésnek az intézmények megváltoztatása- vagy csak módositására a legkisebb befolyása sem volt, s a Székelykő alján lakózók épp olyan székelyek voltak

és maradtak egészen napjainkig, mint a Hargita és Nemere aljiak."


Forrás: Orbán Balázs: A Székelyföld leírása (1868)