Árpád fejedelemPozsonyi csata,  907. július 4-6. 

A magyar állam megalakulását, megerősödését a nyugati országok vezetői gyűlölködve nézték és az új szomszéd megsemmisítését tűzték ki célul.

Az akkori német király II. Lajos és a pápa bullában hirdette meg rendeletét, mely szerint: "... Decretum..Ugros eliminandos esse.." azaz " elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak".

 

Bővebben...

 

Gábor-Áron-szobra-KézdivásárhelyenBereck, 1814. november 27. – 1849. július 2.

165 éve halt hősi halált Gábor Áron az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legendás ágyúöntője és tüzértisztje. Székelyföldön, a hajdani Háromszék területén, az Ojtozi-szoros közelében fekvő Berecken született. Gyulafehérváron szerzett tüzérségi ismereteket, Budapesten és Bécsben katonai műszaki előadásokat hallgatott. Az ágyúöntés lehetőségét már az 1848. október 6-án tartott Székely Nemzeti Gyűlésen felvetette, az ellenállás mellett döntő gyűlés azonban nem vette komolyan a javaslatot.

 

Bővebben...

 

Kriza JanosNagyajta, 1811. június 28. - Budapest, 1875. március 26.

203 éve született Kriza János, néprajzkutató, költő, műfordító,unitárius püspök. Nagyajtán látta meg a napvilágot. 1835-37-ben a berlini egyetemen tanult. Herder és a Grimm testvérek művei figyelmét a népköltészetre irányították. 1838-tól Kolozsvárott unitárius lelkész, a főiskola tanára, 1861-től püspök volt.

 

Bővebben...

 

szent laszloI. Szent László magyar király 1040 körül–1095. július 29.

Szent László király a magyar néphagyomány és népemlékezet szerint (Mátyás mellett) nemzetünk legkedvesebb uralkodója, dicső múltunk legfénylőbb csillaga, országát minden helyzetben megoltalmazó szent királya. A források szerint László erőskezű, hatalmas termetű férfi volt,

aki „a többi ember közül vállal kimagaslott”, roppant testi erejét még

idős korában is megőrizte. A harcban való jártassága, a csatákban

mutatott személyes bátorsága következtében a középkorban fokozatosan

vált lovagi eszményképpé.

 

Bővebben...

 

huszar 480x688A történelem utolsó huszárrohamának emlékére.

73 évvel ezelőtt jelentette be Bárdossy László a Parlamentben, hogy Magyarország és a Szovjetunió között beállt a hadiállapot. A június 26-i kassai bombázásra hivatkozva tett bejelentést a képviselőház, majd néhány héttel később a felsőház is tudomásul vette. 1941. június 27-én hajnalban a magyar légierő szovjet városokat és katonai célpontokat támadott.

Bővebben...


berzenczeyKolozsvár, 1820. június 26. – Budapest, 1884. november 14.

194 éve született Berzenczey László politikus, az 1848–49-es szabadságharcban kormánybiztos, utazó, őshazakutató.

1848. augusztus 17-én Kossuth Lajos székelyföldi kormánybiztossá nevezte ki. Zabolai Mikes Kelemen közreműködésével megszervezte a Kossuth-huszároknak nevezett lovascsapatot, amelyből később megalakult a 15. (Mátyás) huszárezred. Mint Marosszék egyik országgyűlési képviselője, ő hívta össze az 1848-as Agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlést.

 

Bővebben...

 

tatarjarasMuhi csata, 1241. április 11.

773 évvel ezelőtt, IV. Béla király a Sajó folyó melletti Muhinál csatát veszt a tatárok ellen. 1241. március 12-én a tatárok ötszázezer fegyveressel elözönlötték Magyarországot. A három irányból támadó tatárokkal egyidőben, Harcias Frigyes nyugatról tört be az országba és Győr városáig nyomult. 

 

Bővebben...

 

matyas halala 3524 évvel ezelőtt, 1490. április 06-án meghalt Mátyás király. Az utolsó szakrális magyar királyt Bécsben, a virágvasárnapi ünnepi szertartáson, a királyné közreműködésével mérgezték meg. Testét 50 gyászlepelbe burkolt hajóval hozták Budára, majd Fehérváron a szent királyok koronázó és temetkező helyén ravatalozták fel. Verhetetlen hadvezérei lábaihoz dobták fegyvereiket, zászlóit megszaggatták, címereit összetörték. Romlatlan, szent testét -a fehérvári bazilikában őrzött testekkel együtt-, pálosok menekítették a törökök elől biztos relytekhelyre. Halálával a magyar nemzet sok ezer éves történetének utolsó dicsőséges korszaka zárult le, megkezdődik a magyarság több száz éves elnyomása és vesszőfutása.

 

Bővebben...

 

thury gyorgyA legyőzhetetlen bajvívó.  

443 évvel ezelőtt, 1571. április 02-án halt hősi halált Thury György, a Mohács utáni végvári harcok legjelentősebb alakja, Bars vármegye főispánja, Kanizsa, valamint a Dráva és a Balaton közötti végvárak főkapitánya. Félelmetes bajvívó, lovagi párviadalok legendás hőse, az ország első számú kardforgatója volt. Több mint hatszáz győztes párviadalt vívott, a törökök a nevét is rettegték, „Dunántúli Oroszlánnak” nevezték. Híre akkora volt Európában, hogy messze földről érkeztek a legjobb bajnokok, hogy megvívjanak vele. Soha le nem győzték, élete vége felé a törökök már párbajkihívásait sem fogadták el.

 

Bővebben...

 

szent korona 2"Angyali korona, szent csillag".   

549 évvel ezelőtt, 1464. március 29-én lépett trónra Hunyadi Mátyás magyar király. Mátyás 15 éves volt mikor 1458. január 24-én a Duna jegén királlyá választották. Az ország katasztrófa küszöbén állt, egyszerre három irányból fenyegetett támadás. Mátyás mégis legfontosabb feladatának a Szent Korona visszaszerzését tartotta, melyet a visegrádi várból, még 1440. február 21-én lopatott el Habsburg Albert özvegye. Mátyás hallatlan erőfeszítések és hatalmas váltságdíj fejében csak 1464-ban tudta visszaszerezni a nemzet legféltettebb kincsét, üdvösségének zálogát, a Szent Koronát.

 

Bővebben...

 

korosi csoma 2Csomakőrös, 1784. március 27. - Dardzsiling, 1842. április 11.   

229 évvel ezelőtt, a székelyföldi Csomakőrösön született Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós, a tibetológia megalapítója, az első Tibeti-Angol szótár megalkotója. Élete céljául a magyar őshaza felkutatását, történelmének és nyelvének homályba vesző múltjának  megvilágítását tűzte. A számos nyugati és keleti nyelv, melyet elsajátított mind azt a célt szolgálta, hogy az eredeti kútfőket tanulmányozva népe történetére vonatkozó adatokat szerezzen és bizonyítsa, hogy a magyarság a legendás ázsiai Szkítiából települt az évszázadokon keresztül európai Szkítiának nevezett Kárpát-medencei hazájába.

Bővebben...