hunyadi janos  4

Egy csata és egy emlékmű margójára.

1896. szeptember 6-án, a zajkányi csata 454. évfordulóján a csata színhelyén, Erdélyben, a Vaskapu-hágó közeláben lévő Vámos-zajkány nevű magaslaton Hunyad vármegye négyméteres öntöttvas emlékművet állíttatott, mely harci buzogányt formázott.

 

Bővebben...

 

hunyadi jánosVaskapu-hágó, 1442. szeptember 6.

572 éve, 1442. szeptember 06-án, a Vaskapu-hágónál fekvő Zajkány mellett, Hunyadi János 15 000 magyar vitézével szétverte Sehabeddin beglerbég Erdélyre zúduló hatalmas seregét. A 669 méter magasságban fekvő Vaskapu-hágó a Bánát határán, a Déli-Kárpátokban található.

A törökök 1420-ban és 1438-ban is a Vaskapu-hágón át özönlötték el Erdélyt, majd 1442-ben újra itt próbáltak magyar területekre törni, azonban Hunyadi János erdélyi vajda, a székelyek ispánja már a Kárpátok hágójánál útját állta a betolakodók roppant seregének.

 

Bővebben...

 

hunyadi janos 9A magyar sereg előtt, Vaskapu, 1442. szeptember 6.

„Higgyétek el, bajtársaim, semmiféle vakmerőség sem késztetett volna arra, hogy ezzel az irdatlan tömeggel szembeszálljak, ha a szükség nem kényszerít rá, ha nem önt belém reményt hűségetek és virtusotok, amelyet régóta ismerek, és nem lelkesít elsősorban Jézus Krisztus kegyelmes lelke, aki minket szánt e szent katonáskodásra, és azt akarta, hogy nevéért a ti jobbotok álljon bosszút.

 

Bővebben...

 

hunyadi janos 1A zajkányi csata, Antonio Bonfini tolmácsolásában.

„…Mialatt Ulászló (I. Ulászló 1440-1444 között magyar király) ezeket cselekedte, Corvinus János (Hunyadi János) és Miklós (Újlaki Miklós, macsói bán, temesi ispán és erdélyi vajda) derekasan védelmezte az ország határait a törökökkel szemben; ez időben mindenki úgy vélekedett, hogy e két férfit az istenek kegyelme küldte a pannonok hanyatló ügyének védelmezésére, és elsősorban Corvinust, aki amaz időkben csodás szerencsével őrizte Magyarországot.

 

Bővebben...

 

Mikó ImreZabola, 1805. szeptember 4. - Kolozsvár, 1876. szeptember 16.

209 évvel ezelőtt, a háromszéki Zabolán született hidvégi gróf Mikó Imre, erdélyi magyar államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész, a 19. századi Erdély politikai életének haladó szemléletű, meghatározó alakja.
1847-1849-ben Erdélyország kincstárnoka, 1848-ban ő elnökölte a magyar szabadságharc mellett kiálló agyagfalvi székely nemzetgyűlést.

1848-ban az erdélyországi főkormányszék (Gubernium) elnöke, azaz Erdély főkormányzója.

 

Bővebben...

 

zeyk domokosZeyk Domokos (1816-1849 július 31.)

Az egyik legősibb erdélyi nemesi családba született, tanulmányait Kolozsváron, Nagyenyeden, Mosonmagyaróváron, majd a berlini egyetem filozófia karán végezte. 1844-ben hazatért, megnősült, és Marosvásárhelyen gazdálkodóként telepedett le. Feleségétől, báró Kemény Júliától két fiúgyermeke született. 1848. október 16-án részt vett az agyagfalvi székely nemzetgyűlésen, majd belépett a székely haderőbe, és a csíkgyergyói dandár segédtisztje lett.

 

Bővebben...

 

marton aronErdély szentéletű püspöke.  

118 évvel ezelőtt, 1896. augusztus 28-án született Márton Áron, Erdély szentéletű püspöke. A XX. századi magyar egyház egyik legnagyobb formátumú alakja székely földműves család harmadik gyermekeként született Csíkszentdomokoson. Elemi iskolát szülőfalujában, a gimnáziumot pedig Csíksomlyón végezte. 1915-ben Gyulafehérváron érettségizett, majd három nappal a sikeres érettségi vizsga után katonai szolgálatra kap behívót.

 

Bővebben...

 

Szent-IstvanCsodák I. István temetése és szentté avatása körül.  

I. László lovagkirály ösztönzésére, 1083-ban történtek meg az első magyarországi szentté avatások. Először a két zobori remetét,

Andrást és Benedeket, tíz nappal később, július 26-án Gellért püspököt, augusztus 20-án I. Istvánt és végül november 5-én fiát, Imre herceget avatták szentté. László pápai legátust hívott az országba, hogy a magyar szentek tiszteletét az egész katolikus egyházban elismerjék és elterjesszék.

 

Bővebben...

 

Zágon, 1690. augusztus – mikesRodostó, 1761. október 2.

324 éve, a háromszéki Zágonban, székely nemesi családban született Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc fejedelem kamarása, a XVIII. századi magyar prózairodalom legnagyobb alakja. Édesapja, Mikes Pál részt vett a Thököly felkelésben, amiért a Habsburgok 1700. körül kivégezték.

 

Bővebben...

 

petofi 289x391Kiskőrös, 1822. december 31. – Segesvár, 1849. július 31.

165 éve valószínűleg ezen a napon halt hősi halált Petőfi Sándor a segesvári csatatéren.
Petőfi egy személyben költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Rövid élete alatt több mint ezer verset írt, haláláig a magyar szabadság ügyét szolgálta.

 

Bővebben...

 

Nándorfehérvári-diadalA nándorfehérvári diadal, 1456. július 22.

558 éve, 1456. július 4–21. között a magyar várvédők hősiesen védték Nándorfehérvárt II. Mohamed török szultán több tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket.

 

Bővebben...