Orban BalazsA legnagyobb székely. 

Megemlékezésünket rendhagyó módon egy kis kétkedéssel kezdjük.

Ugyanis, ha bármely itthoni lexikális irodalmat megnézünk Orbán Balázs születési évének 1830. február 3. van megadva. Kezdve a Pallas Nagylexikontól a Magyar Életrajzi lexikonon át egészen a Wikipédiáig. Ugyanakkor a zarándokhellyé vált Szejke-fürdői síremléken kőbe, ill. ércbe van vésve, hogy Orbán Balázs 1829-1890. Felvetődik a kérdés, hogy akkor most melyik a hiteles? Jó időben, jókor emlékezünk-e meg róla? Érzésem szerint inkább hihetünk a hitelesebbnek tűnő, tiszta székely forrásoknak…

 

Bővebben...

 

matyas misekonyv reszlet"Isten adta nekünk Mennyországból oltalmunkra". 

557 évvel ezelőtt, 1458. január 24-én a Duna jegén választották Magyarország királyává Hunyadi Mátyást. A magyar köznemesség hatalmas tömegének részvételével, az egész nemzet akaratával egyetértésben közfelkiáltással választották meg az ifjú királyt. A reménytelen helyzetben lévő nemzet Megváltójaként tekintett az alig 15 esztendős Mátyásra.

Az idegen királyok által lezüllesztett országot három oldalról is támadás fenyegette, Mátyás a cseh király fogságában sinylődött, elrabolt Szent Koronánkat pedig az orgazda német császár bitorolta. Ilyen körülmények között került sor a királyválasztásra, melyről a kortárs Thuróczi János, korának kiváló jogtudósa és történetírója hitelesen tudósít.

Bővebben...

 

szent piroska1088. – 1134. augusztus 13. 

Szent Piroska, Árpád-házi magyar királylány, Iréne néven bizánci császárné. Piroska, Szent László magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő elsőszülött gyermeke, II. (Komnénosz) János bizánci császár felesége, Szent Iréne néven mai napig a görög-keleti egyház legnagyobb női szentje. Kultuszát a római- és görög-katolikus egyház is átvette és ugyancsak szentjei közé sorolja.

 

Bővebben...

 

don-kanyar1Doni áttörés, 1943. január 12.

72 évvel ezelőtt, 1943. január 12-én hajnalban, mínusz 42 fokos hidegben kezdődött az orosz csapatok offenzívája a Don folyó mentén harcálláspontot elfoglaló 2. magyar hadsereg ellen.

 

Bővebben...

 

SiculicidiumSzékelygyilkosság - Madéfalva, 1764. január 07.

A madéfalvi vérengzés vagy madéfalvi veszedelem, - latinul a Siculicidium, azaz székelygyilkosság - az erőszakos katonai sorozásoknak ellenálló védtelen székelyek ellen elkövetett tömeggyilkosság volt 1764-ben, Mária Terézia uralkodása idején. A mészárlás a Habsburg birodalom új határvédelmi rendszerére vezethető vissza, melyet a törökök elleni eredményes védelem érdekében tartottak szükségesnek. A szervezés hangoztatott céljai a keleti határok védelme, a csempészet elfojtása és a pestis behurcolásának megakadályozása. Valójában a sorozások igazi célja az volt, hogy magyar vért ontva, székely ezredeket tudjanak bevetni idegen földön, a Habsburgok esztelen és folyamatos háborúiban.

 

Bővebben...