hunyadi janos 1A zajkányi csata, Antonio Bonfini tolmácsolásában.

„…Mialatt Ulászló (I. Ulászló 1440-1444 között magyar király) ezeket cselekedte, Corvinus János (Hunyadi János) és Miklós (Újlaki Miklós, macsói bán, temesi ispán és erdélyi vajda) derekasan védelmezte az ország határait a törökökkel szemben; ez időben mindenki úgy vélekedett, hogy e két férfit az istenek kegyelme küldte a pannonok hanyatló ügyének védelmezésére, és elsősorban Corvinust, aki amaz időkben csodás szerencsével őrizte Magyarországot.

 

Bővebben...

 

Mikó ImreZabola, 1805. szeptember 4. - Kolozsvár, 1876. szeptember 16.

209 évvel ezelőtt, a háromszéki Zabolán született hidvégi gróf Mikó Imre, erdélyi magyar államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész, a 19. századi Erdély politikai életének haladó szemléletű, meghatározó alakja.
1847-1849-ben Erdélyország kincstárnoka, 1848-ban ő elnökölte a magyar szabadságharc mellett kiálló agyagfalvi székely nemzetgyűlést.

1848-ban az erdélyországi főkormányszék (Gubernium) elnöke, azaz Erdély főkormányzója.

 

Bővebben...

 

zeyk domokosZeyk Domokos (1816-1849 július 31.)

Az egyik legősibb erdélyi nemesi családba született, tanulmányait Kolozsváron, Nagyenyeden, Mosonmagyaróváron, majd a berlini egyetem filozófia karán végezte. 1844-ben hazatért, megnősült, és Marosvásárhelyen gazdálkodóként telepedett le. Feleségétől, báró Kemény Júliától két fiúgyermeke született. 1848. október 16-án részt vett az agyagfalvi székely nemzetgyűlésen, majd belépett a székely haderőbe, és a csíkgyergyói dandár segédtisztje lett.

 

Bővebben...

 

marton aronErdély szentéletű püspöke.  

118 évvel ezelőtt, 1896. augusztus 28-án született Márton Áron, Erdély szentéletű püspöke. A XX. századi magyar egyház egyik legnagyobb formátumú alakja székely földműves család harmadik gyermekeként született Csíkszentdomokoson. Elemi iskolát szülőfalujában, a gimnáziumot pedig Csíksomlyón végezte. 1915-ben Gyulafehérváron érettségizett, majd három nappal a sikeres érettségi vizsga után katonai szolgálatra kap behívót.

 

Bővebben...

 

Szent-IstvanCsodák I. István temetése és szentté avatása körül.  

I. László lovagkirály ösztönzésére, 1083-ban történtek meg az első magyarországi szentté avatások. Először a két zobori remetét,

Andrást és Benedeket, tíz nappal később, július 26-án Gellért püspököt, augusztus 20-án I. Istvánt és végül november 5-én fiát, Imre herceget avatták szentté. László pápai legátust hívott az országba, hogy a magyar szentek tiszteletét az egész katolikus egyházban elismerjék és elterjesszék.

 

Bővebben...