agyagfalva 1Agyagfalva, 1848. október 16-18.

166 évvel ezelőtt, 1848. október 16-án Agyagfalván gyűltek össze a székely székek képviselői, hogy kimondják a székelység csatlakozását az 1848-as szabadságharchoz. A gyűlést Székelyföld kormánybiztosa, Berzenczey László hirdette meg, mely szerint 50 éves korig minden székely férfi, beleértve a katonai alakulatok tagjait és tisztjeit is, az udvarhelyszéki Agyagfalva melletti rétre gyűljön össze. A nemzeti gyűlést, melyen mintegy 60 000 felfegyverzett székely jelent meg, gróf Mikó Imre elnökölte.

 

Bővebben...

 

matyas szobor 4112 éves Fadrusz János alkotása. 

112 évvel ezelőtt, 1902. október 12-én avatták fel Fadrusz János, Mátyás király szobrát Kolozsvár főtéren. Kolozsvár városának régóta dédelgetett terve volt, hogy nagy szülöttének maradandó emléket állítson. Az emlékmű elkészítése érdekében a város 1882-ben bizottságot alakított és pályázati kiírást tett közzé. A szoborbizottság a sok pályázó közül az első díjat, a kivitelezési megbízással együtt Fadrusz Jánosnak ítélte. A szoborcsoport helyét természetesen a város legelőkelőbb helyén, a Szent Mihály téren jelölték ki.

 

Bővebben...

 

Batthyany-LajosMegtorlások a szabadságharc bukása után. 

A magyar sereg 1849. augusztus 13-án, a Világos közelében levő szőlősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatoknak. Az oroszok –noha ígéretet tettek az ellenkezőjére– foglyaikat némi habozás után átadták a császári erőknek. A kegyetlen megtorlások legerősebb hulláma október 06-án kezdődött, ezért 1849. óta ez a nap a magyar nemzet gyásznapja.

 

Bővebben...

 

vak bottyanEsztergom, 1643. – Tarnaörs, 1709. szeptember 26.

305 évvel ezelőtt hunyt el Bottyán János kuruc generális, a Rákóczi-szabadságharc legendás alakja, a török végvári harcok és a kuruc idők egyik legkiválóbb hadvezére, akinek tehetségét és zsenialitását ellenfelei is elismerték. Fiatalon állt a haza szolgálatába, a császáriak oldalán vett részt a török kiűzésében, majd látva a labancok magyarországi pusztítását, 1704-ben Rákóczi oldalára állt, akinek hűségén haláláig megmaradt.

 

Bővebben...

 

Thokoly-ImreKésmárk, 1657. szeptember 25. - Izmit, 1705. szeptember 13.  

357 éve született késmárki gróf Thököly Imre kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme. Késmárkon látta meg a napvilágot, édesapja Thököly István részt vett a Wesselényi Ferenc nádor vezette Habsburg ellenes főúri összeesküvésben, amiért 1670-ben jószágvesztésre ítélték s a császáriak által ostromolt

árvai várban halt meg.

 

Bővebben...