agyagfalva 1Agyagfalva, 1848. október 16-18.

166 évvel ezelőtt, 1848. október 16-án Agyagfalván gyűltek össze a székely székek képviselői, hogy kimondják a székelység csatlakozását az 1848-as szabadságharchoz. A gyűlést Székelyföld kormánybiztosa, Berzenczey László hirdette meg, mely szerint 50 éves korig minden székely férfi, beleértve a katonai alakulatok tagjait és tisztjeit is, az udvarhelyszéki Agyagfalva melletti rétre gyűljön össze. A nemzeti gyűlést, melyen mintegy 60 000 felfegyverzett székely jelent meg, gróf Mikó Imre elnökölte.

 

 

 

 

Székelyek a magyar szabdságharc és az áprilisi törvények védelmében

A nemzeti gyűlés résztvevői a székelység nevében felesküdtek a Habsburg Birodalom törvényei szerint is szabályosan megválasztott magyar kormányra és az utolsó magyar rendi országgyűlésen elfogadott áprilisi törvények megvédésére, melyet az uralkodó V. Habsburg Ferdinánd is elfogadott és esküvel erősített meg. Az áprilisi törvények valójában a március 15-i pesti forradalom 12 pontjának törvénybe foglalása volt, ezeket a követeléseket fogadta el az országgyűlés és az uralkodó, majd később ezt tiporta lábbal a Habsburg önkény. Az áprilisi törvények biztosították Magyarország független és demokratikus fejlődését, bevezették a népképviseleti rendszert és választójogot, felszámolta a feudalizmust és jobbágyrendszert és kimondta a két magyar haza, azaz Erdély és Magyarország egyesülését. Az agyagfalvi székely nemzeti gyűlés sorskérdésekben foglalt állást. Elkötelezte magát az áprilisi törvények megvédése és a magyar szabadságharc ügye mellett, különös tekintettel az erdélyi magyarság önvédelmi harcára. Ez mellett, tiszteletre méltó és becsületes módon kinyilvánította békés szándékát a magyar hazába befogadott társnépek iránt, melynek hangsúlyozására adták ki a "Szász és román testvérek, polgártársak!" című kiáltványt.

 

agyagfalva 4

Az agyagfalvi székely nemzetgyűlés kiáltványának eredeti példánya.

 

A Habsburg önkény, betelepítés és magyarüldözés hatására ekkor már három nemzetiségűvé vált Erdélyben 1848 októberére kiéleződött a magyar szabadságharcot támogatók és az azzal szemben állók közötti ellentét. Magyarország és Erdély újraegyesítését ellenző erdélyi románok és szászok nyíltan fegyverkeztek, vezetőjük és hangadójuk a kiáltványban is említett, Karl Urban,  a beszterce-naszódi határőrezred parancsnoka volt. A békésen indult gyűlés másnapján, október 17-én érkezett a hír, miszerint a Partiumban és az Alsó-Fehér vármegyei Hegyalján román népfelkelők Avram Iancu, Axente Sever és Prodan Simion pópa vezetésével, de Habsburg felbujtásra  magyar falvakra és városokra támadtak, s megdöbbentő kegyetlenséggel halomra gyilkolták azok ártatlan lakóit. Erre válaszul rendelte el az agyagfalvi nemzetgyűlés a 19-40 év közötti székely férfiak személyválogatás nélküli azonnali haditáborba szállását.

 

agyagfalva 2

Az 1848-as székely nemzetgyűlés emlékműve Agyagfalva határában.

Fotó: Csedő Attila

 

Az agyagfalvi székely nemzetgyűlés kiáltványa

Szász és román testvérek, polgártársak!
Agyagfalváról szóllunk tihozzátok, hol őseink törvényt hoztak, ’s hova törvényes jógunk szerént nemzetileg egybe gyűltünk hatni a haza békéjének helyre álítására.
Kezünkben fegyver, kebelünkben férfias elhatározottság van megvédeni e hazát, ’s óltalmazni e haza minden polgárainak szabadságát.
De ne vélyétek, hogy a fegyvert ellenetek fogtuk, ne vélyétek, hogy keblünk ellenséges indulatot rejt irántatok. Békét ohajtunk e honban és szabadságot, melynek édes gyümöltseit veletek együtt élvezhessük, ’s a testvériség kaptsait szentül akarjuk fenn tartani, mind addig míg annak szét szakítására részetökről lépés nem tétetik.
Azér: halyátok meg szavainkot és értsétek meg:
Mü hívei vagyunk V-dik Ferdinánd királynak ’s elvagyunk határozva a királyi Trón fenn tartásáért szívünk vérét is áldozni, ’s hitvány ámítónak nevezzük mind azt ki róllunk ellenkezőt mond.
Mü tisztelyük nemzetiségtöket nyelvetöket és vallástukat, ’s készek vagyunk azt fegyverünk élével oltalmazni.
Mü barátai vagyunk a vólt jobbágyok új szabadságának ’s testvérileg kivánunk titeket annak fenn tartásában segíteni.
Mü közös teher viselést és jog egyenlőséget ohajtunk ’s nyilt ellenségei vagyunk mindennek ki ezekkel ellenkezőt akar.
De elvagyunk határozva védni a törvényt melyet királyi eskü szentesített, s ennek következésében fegyverrel torlani vissza mind azon törekvéseket melyek az unio megsemmisitésire, ’s a király által alá írt törvény szerénti kormány, és akármily ajkuak személy, és vagyon bátorsága megdöntésére tétetnek.
Azért a testvériség hangján szólítunk fel titeket – fogadjátok a baráti kezet, melyet nyújtunk, ’s egyesülyetek velünk megvédésében a törvénynek ’s megmentésében a honnak, mi előtt vérpatakok árasztanák el annak földét.
Ha pedig tü a testvériség lánczait szét szakilyátok, ha a köz haza törvényei megrontására, ha az unio, ’s a magyarország kormánnya fenn állása ellen lépéseket tesztek, bár testvéri sziveink megszakad is – soraitokkal szembe fegyverbe tanáltok, mert mü elvagyunk határozva nyugalmat eszközölni e honnak békésen ha lehet, fegyverrel ha kell.
Testvérek! mi hozzátok és nem bujtogatoitokhoz szollánk az öszinteség hangján, - hasonlót várunk tőletek, válaszotokat el várjuk,  - mely münköt egyenként készen tanál vivni a köz szabadságért, veletek mint barát és testvér ha lehet, de ellenetek is, ha nektek úgy tetszik, ki 8 nap alatt nem válaszol azt úgy tekintyük mint ki vissza lökte a nyujtott baráti kezet.
Egyébaránt a székely nép fegyveres lábra ált, mert belső Szolnok, Doboka, Kolos, Küküllő, és Alsófehérmegyékben gaz bujtogatások folytattatván, a közbéke megzavartatott, sokaknak vagyona kiraboltatott, sőt a magyarokból leis ölettek, e felett az oláhság egy nagy része a törvényes hatóságoktól függeni megszünt, ’s engedelmességet esküdött egy gaz bujtogatónak Urbánnak – És lehetne e hüvelybe dugott karddal, ezeket nézni?
Mi rendet, békét, szabadságot akarunk a Király, és Haza nevében: azért mindenkinek baráti jobbját kérjük!

 

Agyagfalván 1848-ban.
G. Mikó Imre s.k.
Elnök.

 

Kovács Elek s.k.
Tolvivő.

 

Kapcsolódó cikkek:

Berzenczey László

A magyar nemzet gyásznapja

Gróf Mikó Imre