arany janosNagyszalonta, 1817. március 02. – Budapest, 1882. október 22.

Arany János 1817. március 2-án született a Bihar megyei Nagyszalontán. Szüleitől tanult írni és olvasni, édesapja mesélt neki a hajdúság mondáiból, melyek meghatározták későbbi érdeklődését. Szalontán csodagyereknek számított, sokat olvasott, a régi magyar nyelv mélyen hatott rá. Debrecenben tanult, tanítóskodott, majd 1836-ban színésznek állt. 1840-től aljegyző Szalontán, 42-től a helyi gimnázium rektora. Első írói sikere az Elveszett alkotmány, mellyel a Kisfaludy Társaság pályázatán nyert. Még nagyobb sikert ért el a Toldival 1847-ben, mely Petőfi barátságát is meghozta, s ez a kapcsolat életre szóló útravalót jelentett számára.

 

 

Részt vett a szabadságharcban, ennek hatására közvetlen forradalmi lírát és katonaköltészetet teremtett. 1848 áprilisában írta a Nemzetőr-dalt, ugyanez év novemberében részt vett Arad védelmében. 1849 májusában állást vállalt a belügyminisztériumban, követte a kormányt Pestről Debrecenbe. Az orosz csapatok bevonulását követően néhány napig bújdosott, s utána még hónapokig várta letartóztatását. Anyagi helyzete kétségbeejtő volt, állását, szolgálati lakását elvesztette.

 

arany janos

Barabás Miklós: Arany János portréja, 1848.

 

Az önkényuralom éveiben visszavonultan élve alkotta kiemelkedő műveit, ekkor írt balladái hangsúlyosan nemzeti jellegűek: a Hunyadi-balladakör, a Zách Klára, a Szondi két apródja vagy éppen a székely vonatkozásokat is tartalmazó Szent László legenda. 1857-ben elhárította a „megtiszteltetést”, hogy üdvözlő verssel köszöntse a császári párt magyarországi látogatásán, helyette megírta A walesi bárdok című balladát, mely az ellenállás szimbóluma lett. Talán ez Arany leghíresebb műve, saját magát mégis mindenekelőtt és elsősorban a Toldi alkotójának tartotta. Toldi Miklós valós, hús-vér személy, Nagy Lajos királyunk hű vitéze és testőre volt. Ilosvai Selymes Péter, 1574-ben szerzett históriás énekében állított neki először emléket, "Az híres-nevezetes Toldi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való história" néven. Ezt a művet használta fel a későbbiekben Arany János, a Toldi trilógia megalkotásánál.

 

Arany János kiemelkedő nagysága, hogy felismerte: a levert szabadságharcot követő években a nemzetet föl kell rázni kábultságából és fásultságából. Arany a nehézségek ellenére magára vállalta ezt a feladatot, történelmi példázatú, ragyogó műveivel egyszerre tanít a megalkuvás elutasítására és a magyar sorssal járó kemény küzdelem vállalására.

 

Kapcsolódó cikkek:

Szent László