beri balogh adamA megalkuvást nem ismerő kuruc brigadéros. 

304 évvel ezelőtt, 1711. február 6-én fejezték le Béri Balogh Ádám kuruc brigadérost, akinek alakja sokaknak a máig népszerű Tenkes kapitánya című regényből és tévésorozatból ismerős. Béri Balogh Ádám elszánt, megalkuvást nem ismerő, rettenthetetlen harcos, Rákóczi egyik leghűségesebb híve, a szabadságharc egyik legsikeresebb katonai vezetője. Kitűnt jártasságával, tehetségével és iskolázottságával, ősei is mind nagyhírű vitéz katonák voltak. A kuruc brigadéros életének nagy része Magyarország szabadságáért és a labanc csapatok előrenyomulásának megállításáért folytatott véres harcok színterén telt el.

 

 

 

Béri Balogh Ádám 1665 körül köznemesi családban született, a hagyományok szerint a Vas vármegyei Hegyhátkisbéren. Apja, Béri Balogh István, aki a hadvezér és költő Zrínyi Miklós apródja volt, gyermekeit harcos és Habsburg-ellenes szellemben nevelte. Balogh Ádám fiatalon Csobánc várában szolgált a gyalogság vajdájaként, és részt vett a törököt kiűző háborúban. Sopron megye járási főbírója, majd Vas vármegye főszolgabírója volt.

 

1704 januárjában az előző évben kitört Rákóczi szabadságharc híveként csatlakozott a Dunántúlt elfoglaló Károlyi Sándor kurucaihoz. Január 15-én Bercsényi Miklós főgenerális ezredeskapitánnyá nevezte ki, s Kemenesalját kapta meg toborzókörzetül. A változó kimenetelű dunántúli harcok idején labancpárti apósa nyomására színleg többször visszatért a császár hűségére, amiért aztán a császáriak árulóként tartották számon, a kurucok pedig nem bíztak benne. Ez a vélekedés csak az 1706. novemberi, Győrvár és Egervár között vívott csata után változott meg, amelyben ő volt a lovasroham vezetője, s harc közben három súlyos fejsebet is kapott. Balogh Ádám 1707-ben rajtaütött Rabutin tábornok seregén és felvonulási útvonalának megváltoztatására kényszerítette, portyái során Bécsig is eljutott.

 

Családja ekkor már menekültként élt Szécsényben egy nyomorult zsellérházban, hiszen dunántúli birtokaik rámentek a háborúskodásra. Felesége, a főnemesi családból származó Festetics Julianna, - hogy eltarthassák saját nyolc, valamint özvegy nénjének ugyancsak nyolc gyermekét - alkalmi munkákat vállalt: varrást, mosást, téli gyümölcs eltételét. A haza szabadságáért való hõsi küzdelembõl a nagyszerű feleség is kivette a részét, áldozatvállalással, lemondással, kemény munkával és nélkülözéssel.

 

Béri Balogh Ádám sikeres, elszánt és rettenthetetlen, de nehéz természetű, szókimondó katona volt, aki mindvégig megmaradt Rákóczi hűségén. A szabadságharc menetében döntő fordulatot jelentő 1708-as trencséni vereség után is hűségesen kitartott a vezérlő fejedelem mellett, így kapta meg végre a brigadérosi kinevezést. Nem sokkal később Kölesdnél megverte a császári seregekkel egyesülni készülő rác határőr csapatokat, de a harcok menetét ez sem tudta megváltoztatni. A kurucoknak 1709 végén fel kellett adniuk a Dunántúlt, helyzetük egyre kilátástalanabbá vált. A brigadéros 1710 nyarán aktív résztvevője volt az utolsó dunántúli hadjáratnak, október elején, báró Palocsay György tábornok megbetegedése után Balogh Ádám vette át a csapatok irányítását. 1710 október 29-én Szekszárd határában a császáriak bekerítették, és kemény küzdelem után a megáradt Cinka patak iszapjában, a népdalokban is megénekelt Murza lova összerogyott.

 

"Török bársony süvegem,
most élem gyöngy életem,
Balogh Ádám a nevem,
ha vitéz vagy, jer velem!

 

Fakó lovam, a Murza
Lajta vizét megússza,
Bécs alját ha nyargalja,
császár azt megsiratja.

 

Császárt hogyha kinn kapom
hacsérosit lecsapom,
magát is megugratom,
Bécs várába futtatom.

 

Zsendelyes hí Eszterhás,
ég a város, ég a ház,
nem is egy ház, háromszáz,
mert a kuruc ott tanyáz."

 

A brigadérost a császári alakulatok összezúzott állapotban megtalálták és elfogták. Hűségének és elszánt bátorságának jele, hogy az õt foglyul ejtõ ezredesnek kijelentette: „Rákócziért élni és meghalni kész.” Amit a teljesen magára hagyott Béri Balogh Ádám a Dunántúlon tett alig 2 ezer emberével tizenötszörös túlerõvel szemben, az példája a magyar katonai virtusnak. Feláldozott családot, otthont, gazdagságot és rangot, mert határtalanul szerette szabad magyar hazáját.

 

Rákóczi minden követ megmozgatott kiszabadítása érdekében, de hiába, a "megveszekedett árulóval" a Haditanács példát akart statuálni. Átpártoltatására is tettek még egy kísérletet, tábornoki rangot és 30 ezer holdas birtokot ígértek neki, Balogh Ádám azonban nem alkudott, a felajánlott rangot és birtokot visszautasította. Megtartotta ígéretét, mely szerint: „Fölséged és édes nemzetem hívsége mellett... utolsó csepp vérem föláldozásáig maradok... alázatosan szolgálni kész...”

 

A császári haditörvényszék a "megátalkodott esküszegőt" végül halálra ítélte, és 1711. február 6-án reggel, a "nagyságos fejedelem" és hazája szabadsága iránt érzett hűsége miatt fejével fizetett.

 

Forrás:

wikipedia.org

vasvar.hu