Orban BalazsA legnagyobb székely. 

Megemlékezésünket rendhagyó módon egy kis kétkedéssel kezdjük.

Ugyanis, ha bármely itthoni lexikális irodalmat megnézünk Orbán Balázs születési évének 1830. február 3. van megadva. Kezdve a Pallas Nagylexikontól a Magyar Életrajzi lexikonon át egészen a Wikipédiáig. Ugyanakkor a zarándokhellyé vált Szejke-fürdői síremléken kőbe, ill. ércbe van vésve, hogy Orbán Balázs 1829-1890. Felvetődik a kérdés, hogy akkor most melyik a hiteles? Jó időben, jókor emlékezünk-e meg róla? Érzésem szerint inkább hihetünk a hitelesebbnek tűnő, tiszta székely forrásoknak…

 

Szülőfalujában, Székelylengyelfalván levő szobra alatt is az 1829-es születési évszám szerepel. Székelylengyelfalván 2005-ben nyílt meg az Orbán Balázs emlékszoba, helyt adva emlékei ragyogó gyűjteményének.

 

Ebből az alkalomból megjelent egy nagyon szép, hiánypótló kis kiadvány a Haáz Rezső Múzeum és Alapítvány gondozásában, melyben az emlékszoba dokumentumai, továbbá Orbán Balázs néhány még kiadatlan, minőségi fotográfiája található remek nyomdai kivitelben.

 

A kiadványban hiteles másolata van a lengyelfalvi Orbán bárók családfájának, továbbá áttekinthetjük életrajzát és pályafutásának főbb állomásait is. Ezek szerint Orbán Balázs 1829. február 3-án született Lengyelfalván. Édesapja báró Orbán János huszárszázados. Édesanyja Knechtel Eugénia.

Apai ágon székely-magyar, anyai ágon olasz-francia és selmecbányai német származású.

Testvérei: Félix, Celeszta, Eugénia és Ottó.

 

Tanulmányait a székelyudvarhelyi római-katolikus gimnáziumban, majd a református kollégiumban folytatja. Fiatalon, 1846 áprilisában családjával a Török Birodalom fővárosába, Sztambulba utazik.

Már odaérkezésük előtt meghalt anyai nagyanyja, örökségüket lefoglalta a mohamedán egyház. Tizenhét évig tartó pert kezdenek a vagyon visszaszerzésére, ami csak részben sikerül.
1847-1848-ban beutazza Egyiptomot, Palesztinát, Szíriát, Kis-Ázsiát, Görögországot, a birodalom tartományait. Egy athéni kávéházban, angol újságból értesült a magyar forradalom és szabadságharc eseményeiről. 1849-ben 250 sztambuli és Olaszországból érkező magyarból szabadcsapatot szervezett, de csak Drinápolyig jutnak. Itt értesültek a világosi fegyverletételről, találkoztak az első menekülőkkel. Felvállalja az emigránsok segítését, lakáshoz, jövedelmet biztosító foglalkozáshoz juttatását.

   

1850-ben Kiutahiába találkozik Kossuth Lajossal, ez az ismeretség egész életére meghatározó lesz. Haláláig őrzi Kossuth emlékét. Kossuth bizalmába fogadta ifjú rajongóját, aki figyelmeztette az életére törő császári bérgyilkosokra, s ellenőrizte a konyhájába kerülő ételeket. 1851-ben a konstantnápolyi Magyar Egyesület jegyzője lesz, de aztán hirtelen tovább utazik Londonba, mert a császári konzul kikérte, mint katonakötelest. 1852 januárjában részt vett Kemény Farkas, volt honvédezredes temetésén, és még abban az évben Jersey szigetére, az európai emigráció egyik gyülekezőhelyére költözik Kossuth Lajos ajánlásával. Gróf Teleki Sándorral lakik egy házban. Gyakori vendége volt Victor Hugonak. Környezetében ismerkedik meg a fényképezés technikájával.

 

1853 és 1855 között a British Múzeum gyűjteményeiben kutat, könyvtárában a beutazott keleti országokról szóló írásokat tanulmányozza, amit később használ fel. Megismerkedik az olasz forradalmár Garibaldival, az orosz Herzennel, a francia szocialista Louis Blanc-val. Mikor ismét hazatérhet, Keletről hozott gyűjteményét az Erdélyi Múzeumnak adományozza és nem sokkal később hat kötetben megjelenik az Utazás keleten című útleírása. Nem fogadja el a közigazgatásban felajánlott állásokat, minden idejét a kutatómunkának szenteli. Kelet tündérvilága, avagy Szaif Züliázán szultán címen arab rege gyűjteményt fordít és ad ki Kolozsváron. Majd nagybátyja, Mikes Benedek zabolai kastélyának könyvtárában kutat.

 

szejke

Orbán Balázs sírjához vezető székelykapu-sor Szejkefürdőn. Fotó Fucskár József Attila

 

1862-ben kezdi meg a források gyűjtését és a Székelyföld bejárását, közben nedves-kollódiumos eljárással fényképeket készített, ezek alapján pontos illusztrációk, fametszetek készülhettek könyve számára. Úttörő szerepet töltött be Erdélyben a tudományos és művészettörténelmi fotódokumentumok készítésében és felhasználásában. 1868-ban Pesten jelenik meg főműve, a Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismereti szempontból. Az első Udvarhely széki kötete, amit 1869-ben a II. csíkszéki és III. háromszéki kötet, 1870-ben IV. marosszéki, 1871-ben V. aranyosszéki, 1873-ban VI. barcasági kötet követ.

 

1870-ben Marosvásárhelyen országgyűlési képviselőnek választják, s élete végéig tagja a magyar országgyűlésnek a 48-as függetlenségi programmal. 1872-ben megjelenik országgyűlési beszédeinek első kötete. Beszédeit is összesen hat kötetben adja ki. Megnyitja a Szejke-fürdőt, megkezdi a borvíz beszállítását a városba. 1887-ben tudományos munkája késői elismeréseként megválasztják a Magyar Akadémia levelező tagjának, és a Magyar Néprajzi Társaság székely szakosztályának elnöke lesz. 

1888-ban tartja meg akadémiai székfoglaló beszédét A székelyek származásáról és intézményeiről címmel. Rá egy évre 850 tagú küldöttséggel Turinba utazik Kossuth Lajoshoz, Párizsban Victor Hugo munkásságáról mond beszédet.

 

1890. április 19-én Budapesten hal meg, április 21-én a Szejke-fürdőn temetik el.
Végrendeletében -családja nem lévén- a magyar nemzetet nevezi meg családjának és örökösének, mégis hagyatéka hosszas per tárgyát képezi majd. A sírjánál döntik el, hogy munkássága miatt szobrot érdemel, azonban az elhatározásból csak majd egy évszázad múltán lesz tett. 1995-ben történik meg a szoborállítás. A 80-as években a Helikon kiadó adja ki ennek a ragyogó örökségnek egy részét.

A Székelyföld leírásában szereplő fotók, rajzok pótolhatatlan dokumentumok. Sok hagyomány, legenda, művészettörténeti leírás, számos helység templomának leírása, műemlékeinek egykori létezése ma már csak Orbán Balázs hagyatékának köszönhetően létezik.

 

Csaba Zoltán

Megjelent az Arany Tarsoly magazin 2009. februári számában

Fotó: ezErdély