pesti sracokNépek Krisztusa Magyarország. 

58 évvel ezelőtt, 1956. október 23.-án Magyarország népe fellázadt a ráerőszakolt sztálini kommunista diktatúra és kollaboráns helytartói ellen.

A kommunista rezsim elleni felkelés egyben a magyar nemzet, szovjet katonai megszállás ellen folytatott véres szabadságharca volt. 

Az események az október 23.-ai budapesti békés tömegtüntetéssel, az egyetemisták felvonulásával kezdődtek, de a nap végére a több százezer főnyire duzzadt tömeg már a szovjet csapatok kivonását követelte.

 

A békés tüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre a rádió épületénél leadott véres ÁVH (Államvédelmi Hatóság) sortűze következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. A rádió épületének védelmére küldött honvéd alakulatok a felkelők oldalára álltak és megostromolták az épületet, melyet reggelre sikerült elfoglalniuk.

 

Október 24.-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre, de heves fegyveres ellenállásba ütköztek. Október 25-én az Országház elé vonuló, demokratikus átalakulást kívánó tömegre és a velük beszélgető és barátkozó, a teret biztosító orosz kiskatonákra a Földművelésügyi Minisztérium épületének tetejéről ÁVH-s provokátorok tüzet nyitottak. Erre válaszul az orosz tankok -mivel hirtelen nem tudták merről jöttek a lövések- a téren összegyűlt tömegre golyószóró záport zúdítottak. A Kossuth téri mészárlásnak több száz ártatlan és fegyvertelen civil esett áldozatul. Október 30.-án a forradalmárok a gyűlölt kommunista hatalom szimbolikus fellegvárát, a Köztársaság téri pártépületet vették ostrom alá, amit szintén a kegyetlenségükről hírhedt ÁVH alakulatok védelmeztek.

 

Az ÁVH karhatalom (majd a szovjet megszállók) ellen a harcot vállaló magyarok többsége fiatal munkásokból, egyetemistákból és tizenéves gyerekekből állt. Ők voltak a halhatatlan Pesti Srácok, akikhez csatlakoztak frontot megjárt katonák, tisztviselők, sőt az akkori alvilág nyilván jobb-, nemzeti érzésű tagjai is.

 

A hősies fegyveres harc október 30.-ára a szovjet csapatok visszavonulásához vezetett, melyet követően megkezdődött a többpártrendszer visszaállítása és az ország demokratikus átalakulásának előkészítése. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés addig mutatott színlelt együttműködési hajlandóságot, míg a nyugati hatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak katonai segítséget a magyar népnek. Ezt követően, november 4.-én hajnalban a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Ezzel kezdetét vette a magyar nemzet utolsó, talán legreménytelenebb, de egyben legfelemelőbb, a világtörténelemben is páratlan fegyveres szabadságharca.

 

A magyar nemzetet alig tíz évvel a pusztító világégés után újra kivéreztették, ugyanis a nyugati hatalmak a rádióadásokon keresztül kitartásra bíztatták a szabadságharcosokat elhitetve velük, hogy úton a segítség, a nagyhatalmak be fognak avatkozni a konfliktusba. Ennek reményében a Pesti Srácok szinte az utolsó töltényig és utolsó emberig kitartottak, a fiatal életeket szovjet lánctalpak taposták el.

 

Dicsőség a hősöknek!

 

Kapcsolódó cikkek:

Márai Sándor: Mennyből az angyal