Batthyany-LajosMegtorlások a szabadságharc bukása után. 

A magyar sereg 1849. augusztus 13-án, a Világos közelében levő szőlősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatoknak. Az oroszok –noha ígéretet tettek az ellenkezőjére– foglyaikat némi habozás után átadták a császári erőknek. A kegyetlen megtorlások legerősebb hulláma október 06-án kezdődött, ezért 1849. óta ez a nap a magyar nemzet gyásznapja.

 

A közkatonák többsége ugyan amnesztiát kapott, de sokukat besorozták a császári seregbe, a magasabb rangú tisztek, tisztviselők pedig hadbíróság elé kerültek. Elsőként a „főbűnösök", Olmützben gróf Batthyány Lajos miniszterelnök, Aradon pedig a honvédsereg önálló seregtesteit vezénylő főtisztek perére került sor. Batthyányt az olmützi törvényszék kötél általi halálra ítélte, az ítéletet a Magyarországot teljhatalommal kormányzó Haynau 1849. október 5-én erősítette meg. Aradon a vérbíróság szeptember 26-án 13 tábornokot és egy ezredest ítélt halálra felségsértés és lázadás miatt. A kivégzéseket október 6-ára, a bécsi felkelés évfordulójára időzítették. Ez a nap volt ugyanis, amikor egy évvel korábban a bécsi diákság a hazafias nemzetőrséggel karöltve megakadályozta, hogy a császári hadügyminiszter, gróf Latour tábornok egy olasz ezredet küldjön a magyar seregek elől menekülő Jelasics megsegítésére. Tehát ez volt az október 6-i bécsi harcok előzménye, a nap zárójelenete pedig, hogy gróf Latourt (innen talán lator szavunk?) a feldühödött derék bécsi polgárok a hadügyminisztérium épületében, az őrség szeme láttára agyonverték, testét egy ablakvasra, később egy lámpavasra akasztották. Ez volt az oka, hogy egy évvel később, pont 1849. október 6-án kellett annyi magyar hősnek meghalnia.

 

Gróf Batthyány Lajos kivégzése

Budán a hírhedt Újépület árka mellett helyezkedett el a `Garnison Arrest No.5`, amely nemcsak építése, de a fogvatartás módja miatt is a legsötétebb börtönök egyikének számított. Itt őrizték, majd az árokban végezték ki törvénytelenül és gyalázatos körülmények között gróf Batthyány Lajost, az első független felelős magyar kormány miniszterelnökét. Batthyány előző éjjel egy becsempészett tőrrel nyakon szúrta magát, ezért nem lehetett felakasztani. A helyi parancsnok ezt saját hatáskörben „porra és golyóra" változtatta, a hír hallatán Haynau idegrohamot kapott. A gróf maga vezényelt tüzet a kivégzőosztagnak, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: „Éljen a haza! Allez Jäger!"

Holttestét titokban vitték a Belvárosi templomba, és csak 1870. június 9-én temethették el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyezték el a Kerepesi temető mauzóleumában.

 

Batthyany-Lajos

Gróf Batthyány Lajos, az első független felelős magyar kormány miniszterelnöke

 

A 15 aradi vértanú

Az első aradi vértanú Ormai Norbert honvéd ezredes volt, ugyanis a honvéd vadászezredek parancsnokát rögtönítélő bíróság ítélete nyomán végzik ki, 1849. augusztus 22-én.

Ezt követően került sor október 06.-án a hajnali órákban Kiss Ernő altábornagy, Dessewffy Arisztid és Schweidel József vezérőrnagyok, valamint Lázár Vilmos ezredes kivégzésére, kiket az aradi vár sáncárkában lőtték agyon. Néhány órával később a honvédsereg kilenc tábornokát vezették bitófa alá. A sort az osztrák Poeltenberg Ernő nyitotta meg. A birodalmi német arisztokráciát képviselte gróf Leiningen-Westerburg Károly, a hazai német polgárságot Láhner György és Aulich Lajos. A horvátok és szerbek többsége a magyar szabadságharc ellen harcolt, a kevés számú kivételt képviselte a szerb Damjanich János, a veretlen hadvezér, s a horvát tiszt, Knézić Károly. A polgári átalakulást vezető középnemességet képviselte a mérnökkari tiszt, Török Ignác és a lovassági parancsnok, Nagysándor József, magyar arisztokrata volt gróf Vécsey Károly. A kivégzettek között volt tehát gróf és polgár, horvát és szerb határőrcsalád sarja, birodalmi német és hazai örmény. Volt olyan, akit családi kötelékei, olyan, akit alakulata vagy csak egyszerűen vagyoni és társadalmi helyzete kapcsolt a magyar ügyhöz. De mindannyian úgy gondolták, hogy ha egyszer az uralkodó parancsára letették az esküt a magyar alkotmányra, akkor ezt az alkotmányt védeniük kellett – magával az uralkodóval szemben is. 

A szabadságharc katonai vezetői közül utolsóként 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest végezték ki, így ő volt a tizenötödik aradi vértanú.

 

aradi vertanuk

 

Folytatódó megtorlások

A politikai vezetők közül Csányi Lászlót az Országos Honvédelmi Bizottmány miniszterét, Erdély kormánybiztosát és báró Jeszenák János teljhatalmú felvidéki kormánybiztost október 10.-én, míg báró Perényi Zsigmondot a magyar parlament felsőházának elnökét október 24-én Pesten vezették bitófa alá.

 

Különösen fájó, hogy a szabadságharc áldozatai közül a köztudatban mindössze az aradi 13 és gróf Batthyány Lajos kivégzésé rögzült. Ezzel szemben tény, hogy a szabadságharc utáni megtorlások során hozzávetőleg 500 halálos ítéletet hoztak, ezekből mintegy 110-et hajtottak végre. A bécsi kamarilla -a fekete mágia eszközeit sem nélkülözve- az emigránsokat távollétükben végezte ki, nevüket az akasztófára szögelték, de az eszelős Haynau például attól sem riadt vissza, hogy a hős Maderspach Ferenc ezredes testét kiásatta sírjából és több mint egy hónapos tetemét akasztatta egy rögtönzött bitófára. A brutális bosszúhullám az egész európát és amerikát föllázító felháborodás hatására csak 1850 júliusától mérséklődött. Végül itt kell megemlékezzünk arról a mintegy tízezer áldozatról, akiket az erdélyi, bácskai és bánáti tömeggyilkosságokban mészároltak le az elvakított és felbújtott oláh és rác hordák. A kisenyedi, magyarigeni, zalathnai, sárdi, nagyenyedi vagy éppen a zentai vérengzések ártatlan áldozatainak bűne mindössze annyi volt, hogy magyarok voltak, így rájuk is a magyar szabadságharc mártír vértanúiként emlékezünk!

 

Kapcsolódó cikkek:

A fehéregyházi csata hőse

Petőfi Sándor

Gábor Áron

Berzenczey László