Gábor-Áron-szobra-KézdivásárhelyenBereck, 1814. november 27. – 1849. július 2.

165 éve halt hősi halált Gábor Áron az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legendás ágyúöntője és tüzértisztje. Székelyföldön, a hajdani Háromszék területén, az Ojtozi-szoros közelében fekvő Berecken született. Gyulafehérváron szerzett tüzérségi ismereteket, Budapesten és Bécsben katonai műszaki előadásokat hallgatott. Az ágyúöntés lehetőségét már az 1848. október 6-án tartott Székely Nemzeti Gyűlésen felvetette, az ellenállás mellett döntő gyűlés azonban nem vette komolyan a javaslatot.

 

Az ötlet Sepsiszentgyörgyön került újra elő, amikor Puchner császári tábornok feltétel nélküli megadásra szólította fel a várost. Az összehívott népgyűlés november 12-én megfelelő fegyverek hiányában már-már a megadás mellett döntött, amikor Gábor Áron felajánlotta, hogy a fülei hámorban ágyúkat gyárt. Először november 30-án, a hídvégi csatában használták őket, és a székelyek megnyerték az ütközetet.Puchner azt hitte, hogy a székelyeknek francia tüzérsége került. Az első ágyú neve Jókai Mór cikke szerint Jancsi volt. A bodvaji kohót az osztrák hadsereg 1848 decemberében feldúlta, ezért Gábor Áron Kézdivásárhelyen folytatta az ágyúöntést, Túróczi Mózes rézműves műhelyében. A tüzéreket is ő képezte ki, főleg kézdivásárhelyi diákok közül. Gábor Áron a kökösi csatában, a háromszéki önvédelmi erők és az orosz cár csapatai közti tüzérségi összecsapásban vesztette életét, amikor bal mellén hatfontos ágyúgolyó találta el.

 

forrás: wikipedia

 

Kapcsolódó cikkek:

A magyar nemzet gyásznapja

A fehéregyházi csata hőse

Petőfi Sándor

Berzenczey László