Mikó ImreZabola, 1805. szeptember 4. - Kolozsvár, 1876. szeptember 16.

209 évvel ezelőtt, a háromszéki Zabolán született hidvégi gróf Mikó Imre, erdélyi magyar államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész, a 19. századi Erdély politikai életének haladó szemléletű, meghatározó alakja.
1847-1849-ben Erdélyország kincstárnoka, 1848-ban ő elnökölte a magyar szabadságharc mellett kiálló agyagfalvi székely nemzetgyűlést.

1848-ban az erdélyországi főkormányszék (Gubernium) elnöke, azaz Erdély főkormányzója.

 

A szabadságharc bukása utáni időszakban a passzív ellenállás híveként visszavonult a politikától, s az 1860-as évekig kizárólag Erdély gazdasági és művelődési felemelkedésének szentelte életét.

 

Egyik életre hívója és mozgatója volt az Erdélyi Gazdasági Egyesületnek (1854).

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (1859) megalapítása mellett fontos szerepet játszott a Kolozsvári Tudományegyetem létesítésében (1872), támogatta a kolozsvári Nemzeti Színházat, ösztönözte a korszerű mezőgazdaság és oktatásügy kibontakozását, s tevékenyen részt vállalt az Erdélyi Református Egyházkerület közügyeiből is.

 

Birtokai jövedelmének jelentős részét költötte az erdélyi magyar kultúra fejlesztésére és magyarországi alapítványokra, vagyonából sokat áldozott közcélokra. 1858-tól az Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti, 1865-től igazgató tagja. A Magyar Történelmi Társulat 1867-ben őt választotta első elnökévé, s ezer forintos alapítványával is jelentős mértékben járult hozzá a Társulat működésének megindításához.

 

Jelentős történeti és irodalomtörténeti munkákat írt, forráskiadványokat adott ki Erdély történetéről, szerkesztője és kiadója volt az Erdélyi történelmi adatok három kötetének (1855–1858), ezzel tudományszervezőként megteremtette az erdélyi történetírás egyik alapvető fórumát.

 

Az 1860-as évektől újra fontos közhivatalt vállalt, 1860-61-ben ismét Erdélyország főkormányzója,

majd 1865-től Kolozsvár követe a pesti országgyűlésen. A kiegyezést követő első magyar kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztereként (1867–1870) nevéhez fűződik a Magyarországot Erdéllyel összekötő vasúti pálya kiépítése, valamint az állami vasúttársaság, a mai Magyar Államvasutak Zrt. jogelődjének megalapítása.

 

A közművelődés és közélet terén fáradhatatlanul munkálkodott hazája gazdasági, kulturális és tudományos felemelkedésén, méltán kiérdemelve ezzel az „Erdély Széchenyije” jelzőt.

 

Mikó Imre

Hidvégi gróf Mikó Imre - Barabás Miklós festménye