apor vilmos 1Segesvár, 1892. február 29. - Győr, 1945. április 2.

Báró altorjai Apor Vilmos 1892. február 29-én született, ősi székely főnemesi családban. Az Aporok eredetüket a szkíta-hun időkig, egészen Opour rabonbánig vezetik vissza. Így az Aporok, a Kárpát-medencében élő őshonos székely és magyar népesség megsegítésére érkező Árpádi magyar törzsek előtti időkben is a székelység szellemi és egyben katonai vezetői voltak. Apor Vilmos Segesváron született és mindössze 6 éves volt, mikor édesapját elveszítette. Édesanyja egyedül nevelte 6 testvérével együtt. Gimnáziumi tanulmányait a kalocsai Jezsuita kollégiumban végezte.

 

Bővebben...

 

matyas nagy 480x640Hunyadi Mátyás magyar király, Kolozsvár, 1443. február 23.

Nevezik Corvin Mátyásnak, II. Atillának!!!, igazságos Mátyás királynak, hivatalosan I. Mátyásnak, de a köznyelv egyszerűen mint Mátyás király emlegeti. Édesapja a törökverő hős Hunyadi János, az ország kormányzója. Mátyás 1458-tól magyar, majd 1469-től cseh király, 1486-tól Ausztria hercege. A magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda is őrzi.

Uralkodását 1458-tól kezdi meg, ami 1490-ben bekövetkezett haláláig tart. 

 

Bővebben...

 

bod 2Csernáton, 1712. február 22. - Magyarigen, 1769. március 3.

303 évvel ezelőtt, 1712. február 22-én született felsőcsernátoni Bod Péter, polihisztor tudós, református lelkész, irodalomtörténész, számos kiemelkedő magyar és latin nyelvű mű szerzője. Bod Péter a kézdiszéki Felső-Csernátonban, elszegényedett nemesi családban született, ősei lófő székelyek. 7 éves volt, mikor édesapja, Bod Márton áldozatul esett a Székelyföldön dühöngő nagy pestisjárványnak. Mivel a család kereső nélkül maradt, Péternek abba kellet hagyni tanulmányait és mezei munkákkal, marhapásztorkodással segítette özvegy édesanyját és két leánytestvérét.

 

Bővebben...

 

piski csata 1Egy híd, melytől Erdély sorsa függött. 

166 évvel ezelőtt, 1849. február 9-én került sor a Piski csatára, melynek kimenetelétől egész Erdély sorsa függött. A piski hídnál aratott győzelem emléke azóta összefonódott Bem apó példamutatásának, a székelyek,

az enyedi vadászok, a kolozsvári egyetemisták összefogásának, halált megvető bátorságának dicsőséges emlékével. Ha egy stratégiailag kiemelt fontos hely védelméről van szó, akkor helyt lehet állni a sokszoros túlerő ellenében is, amíg nem érkezik segítség. A Déva és Szászváros közt fekvő falu, Piski határában volt az a 35 méteres híd, mely akkor egyedül biztosított hadászati összeköttetést a nagyobb erdélyi városokhoz.

 

Bővebben...

 

beri balogh adamA megalkuvást nem ismerő kuruc brigadéros. 

304 évvel ezelőtt, 1711. február 6-én fejezték le Béri Balogh Ádám kuruc brigadérost, akinek alakja sokaknak a máig népszerű Tenkes kapitánya című regényből és tévésorozatból ismerős. Béri Balogh Ádám elszánt, megalkuvást nem ismerő, rettenthetetlen harcos, Rákóczi egyik leghűségesebb híve, a szabadságharc egyik legsikeresebb katonai vezetője. Kitűnt jártasságával, tehetségével és iskolázottságával, ősei is mind nagyhírű vitéz katonák voltak. A kuruc brigadéros életének nagy része Magyarország szabadságáért és a labanc csapatok előrenyomulásának megállításáért folytatott véres harcok színterén telt el.

 

Bővebben...

 

Orban BalazsA legnagyobb székely. 

Megemlékezésünket rendhagyó módon egy kis kétkedéssel kezdjük.

Ugyanis, ha bármely itthoni lexikális irodalmat megnézünk Orbán Balázs születési évének 1830. február 3. van megadva. Kezdve a Pallas Nagylexikontól a Magyar Életrajzi lexikonon át egészen a Wikipédiáig. Ugyanakkor a zarándokhellyé vált Szejke-fürdői síremléken kőbe, ill. ércbe van vésve, hogy Orbán Balázs 1829-1890. Felvetődik a kérdés, hogy akkor most melyik a hiteles? Jó időben, jókor emlékezünk-e meg róla? Érzésem szerint inkább hihetünk a hitelesebbnek tűnő, tiszta székely forrásoknak…

 

Bővebben...

 

matyas misekonyv reszlet"Isten adta nekünk Mennyországból oltalmunkra". 

557 évvel ezelőtt, 1458. január 24-én a Duna jegén választották Magyarország királyává Hunyadi Mátyást. A magyar köznemesség hatalmas tömegének részvételével, az egész nemzet akaratával egyetértésben közfelkiáltással választották meg az ifjú királyt. A reménytelen helyzetben lévő nemzet Megváltójaként tekintett az alig 15 esztendős Mátyásra.

Az idegen királyok által lezüllesztett országot három oldalról is támadás fenyegette, Mátyás a cseh király fogságában sinylődött, elrabolt Szent Koronánkat pedig az orgazda német császár bitorolta. Ilyen körülmények között került sor a királyválasztásra, melyről a kortárs Thuróczi János, korának kiváló jogtudósa és történetírója hitelesen tudósít.

Bővebben...

 

szent piroska1088. – 1134. augusztus 13. 

Szent Piroska, Árpád-házi magyar királylány, Iréne néven bizánci császárné. Piroska, Szent László magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő elsőszülött gyermeke, II. (Komnénosz) János bizánci császár felesége, Szent Iréne néven mai napig a görög-keleti egyház legnagyobb női szentje. Kultuszát a római- és görög-katolikus egyház is átvette és ugyancsak szentjei közé sorolja.

 

Bővebben...

 

don-kanyar1Doni áttörés, 1943. január 12.

72 évvel ezelőtt, 1943. január 12-én hajnalban, mínusz 42 fokos hidegben kezdődött az orosz csapatok offenzívája a Don folyó mentén harcálláspontot elfoglaló 2. magyar hadsereg ellen.

 

Bővebben...

 

SiculicidiumSzékelygyilkosság - Madéfalva, 1764. január 07.

A madéfalvi vérengzés vagy madéfalvi veszedelem, - latinul a Siculicidium, azaz székelygyilkosság - az erőszakos katonai sorozásoknak ellenálló védtelen székelyek ellen elkövetett tömeggyilkosság volt 1764-ben, Mária Terézia uralkodása idején. A mészárlás a Habsburg birodalom új határvédelmi rendszerére vezethető vissza, melyet a törökök elleni eredményes védelem érdekében tartottak szükségesnek. A szervezés hangoztatott céljai a keleti határok védelme, a csempészet elfojtása és a pestis behurcolásának megakadályozása. Valójában a sorozások igazi célja az volt, hogy magyar vért ontva, székely ezredeket tudjanak bevetni idegen földön, a Habsburgok esztelen és folyamatos háborúiban.

 

Bővebben...

 

szekely pecset 1A Székely nemzet pecsétje. 

Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső múzeum nyugalmazott igazgatójának tanulmánya az 1661-ben készült ezüst pecsétről, melyet majd két évszázadon át őrzött és használt Udvarhelyszék főkirálybírája a székely nemzet nevében.

 

Bővebben...