Akárki akármit mondjon, a per nekünk, székelyeknek olyan, mint a jó pálinka. Az ablakon hányja ki az ember a sok pénzt érte, utána szeretné a fejit a falba verni, de amíg benne van, kiadhatja a virtust magából, s legalább megmutatja, hogy nem akárki. Nincs is addig becsülete a faluban, míg valami kemény peren által nem ment. Ész kell a perhez, s bátorság. Igaz, hogy sok pénzbe kerül, akár nyer az ember, akár veszít, de megéri.

 

Bővebben...

 

Az összes góbék közt a legmérgesebbek a tordai góbék. Már azt is tagadják, hogy székelyek, inkább magyarnak mondják származásukat az aranyosszékiek. Tordán történt, hogy a híres református templom tornyát el akarták tolni, mert nem jutott be a templomba elég világosság. Az eltolás mestersége akkor még a borsószemen való gurításnál állott, hát hoztak is borsószemet a torony mellé bőségesen, hogy azon továbbgurítsák a tornyot.

 

Bővebben...

 

Kénosban lakott Zsiga bá, egy jóravaló, csendes székely gazda, a falu bírója, akinek az egész környéken híres volt a felesége a nyelvéről. A Juliska leánya egészen az édesanyjára ütött, szakasztott az anyja volt még a nyelvelésben is. Csak telt az idő, Juliska huszonkettőt számolt az elmúlt évekből, de kérője mégsem akadt Kénosban. Féltek a szájától. Végre aztán egyszer csak eljött a szerencse. Bágyból egy legény megkérte Juliskát és elvitte a völgyben fekvő Kénosból a hegyre épült Bágyba.

 

Bővebben...

 

Csak az asszony volt honn, midőn alamizsnáért kopogtatott a koldus.
- Hová való kend? – kérdi az asszony.
- Menasági! – felelt a koldus.
- Mennyországi? – kérdi csodálkozva az asszony.
- Odavaló! – volt az egyhangú válasz.
- Hát az én lelkem jó első uramat, Palkó Pált ismeri-e?
- Ismerem, jól van dolga, csak a gúnyája szakadozott le róla.

 

Bővebben...