husvet 1Húsvéti hagyományaink.        

A húsvét napjainkban a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. Jézus –pénteki keresztre feszítése után– a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. 

Húsvét, a valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

 

Bővebben...

 

husvet alsosofalva 3Húsvéti hagyományok Alsósófalván.

A falusi közösségek számára azok a szokások, amelyeket manapság hagyományoknak nevezzünk, életük legfontosabb és legmeghatározóbb részei voltak. Ezáltal harcolták ki társadalmi elismerésüket, tanulták meg

az egymással szembeni tisztes viselkedésmódot, fejezték ki szándékaikat, kiemelték az ünnepnapokat a hétköznapok soraiból, és nem utolsó sorban tiszteletet mutattak őseik felé.

 

Bővebben...

 

Jenei Robert vertesszolos KezdiszentlelekNagycsütörtök. 

Jézus elbúcsúzik a tanítványoktól; kenyérrel és borral új szövetséget köt.

A régiségben néhol ilyenkor állították a „hajnalfát”, s az asszonyok e napon keresztet jártak. Végiglátogatták az utcai és a határban állított kereszteket, s imádkoztak, énekeltek előttük. A Galga mentén énekükkel „hazahívták” a messze földön nyugvók lelkeit is. A harangok elhallgattak, „Rómába mentek”, búgattyúk és kereplők szóltak helyettük. Otthon is eloltották a tüzet, amiképpen a templomban is az örökmécsest. Néhol passiójátékot tartottak, s az egész éjszakát átvirrasztották, hogy együtt lehessenek az ilyenkor virrasztó Jézussal.

 

Bővebben...

 

siklod haranglabA nagyhét kezdete.  

Húsvétot előző vasárnap, a régiségben az egyik legfontosabb egyházi ünnep. Jézus diadalmas jeruzsálemi bevonulásának emlékezete. Jézust, Jeruzsálemben királynak kijáró tisztelettel fogadták, a nép örömujjongása közt vonult be a városba. Pálmaágakat, virágokat hintettek lába elé, valószínűleg innen ered a virágvasárnap elnevezés. Ezzel a nappal kezdődik a nagyhét, mely a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra felkészítő nagyböjt legjelesebb időszaka. Jézus Krisztussal bevonulunk a húsvéti misztériumot megelőző szent háromnap csendjébe.

 

Bővebben...

 

gyumolcsoltoAz Ige fogantatásának napja.  

E napon mézillatúak az egek, az Atya haragja (bűneink miatt) irgalmassággá változik, megbocsát. Az angyali üdvözlet, az Ige fogantatásának napján egykor a pap az oltár legalsó grádicsán földig hajolva köszöntötte a testben fogantat. Régi hitünkben „Mária a teljes szentháromság eleven temploma”. Napja a fák oltásának és szemezésének szakrális alkalma; a pincében, ászok alatt tartott oltóág berakásának ideje. „Az ember ilyenkor szűz Máriával almát olt”. Az e napon oltott fát nem szabad letörni vagy kivágni; tisztogatni is tilos, maguktól kell elkorhadniuk – tartják a göcseijek. Ha mégis kivágják, vér folyik belőle; de az ilyen fáról igen jó oltani.

 

Bővebben...

 

szent benedekA tavaszi napéjegyenlőség ősi ünnepe.

Március 21-én, Szent Benedek ünnepén a nap erőre kap, diadalútját kezdi el. A tavaszi napéjegyenlőség ideje ez, amikor is egyforma hosszúak a nappalok és az éjszakák. A földek méhében születésre feszül már minden csíramagzat, s a rügyek is pattanni készülődnek; de még várniuk kell, amíg a Nap égi társa a Hold megtelik, erőre kap a fönti bába is, aki világra segíti a Naptól fogant életet.

 

Bővebben...

 

farsangtemetes 2Téltemetés Alsósófalván. 

A farsangtemetés Alsósófalván a húshagyókeddi mulatság után, hamvazószerdán reggel kezdődött. A játékra átmulatott éjszaka után került sor, mámoros fővel. A játékhoz a szereplők átöltöztek, a maszkurák rongyos ruhát vettek magukra, és kifordított bundát. Arcukat bekormozták vagy szilvaízzel kenték be. A század elején álarcot is tettek, kukoricahajból bajuszt, szakállat ragasztottak vagy párnahuzatot húztak a fejükbe, szemnek és szájnak nyílást vágtak. Ketten-hárman siratóasszonynak öltöztek. Ők hosszú fekete szoknyát vettek nadrágjuk fölé, hátukra,

fejükre hárászkendőt terítettek.

 

Bővebben...

 

ebredj matyas kiraly

 

Mátyás „világkirályi” minőségére szolgál bizonyítékként az a monda,

mely a délszláv hagyományban több változatban maradt az utókorra. Közös elemük, hogy Mátyás király egy szent hegy belsejében elrejtezve alussza álmát. Mátyás király és az igazság egylényegű, tehát, ha Mátyás király alszik, vele szunnyad az igazság is. S ki az, akiben nem fogalmazódik meg, hogy serkenjen fel végre álmából az igazság? Ezen óhajtás kiváltását, ezen serkentgetés megindítását kívánja elősegíteni Szabó Antónia könyve.

 

Bővebben...

 

Nemes Zoltan Gyor Gyimesi barazdak 844518dbdca2ee2b1f7f718120255542Csángó reggeli ima. 

Én felkelék jó reggel hajnalban,
Én felkelék jó reggel hajnalban.


Kimosdódám minden bűneimből,
Megkendőzém arany kendőcskével.


Kimenék én ajtóm elejébe,
Feltekinték nagy magas mennyégbe.

 

Bővebben...

 

tartositas 4Hagyományos tartósítás Székelyföldön.

Minden jó gazdasszonynak az a célja, hogy a feldolgozott disznó minden részét hasznosítani tudja, és az lehetőleg eltartson a következő disznóvágásig. Hűtőszekrény hiányában régen sóval és füstöléssel tartósították a húst.

 

Bővebben...

 

szent anna to bereczki barnaMagyar mondák. 

Megtörtént, hogy két idegen érkezett Erdély hegyei közé. Édestestvérek voltak, s gonoszok mindketten, akár az ördög. Egyiket Sándornak hívták, másikat Gáspárnak.

 

Bővebben...