szalonnas puliszka

Egyszerű, ám rendkívül finom eledel.

A gyimesi havasi kaszálókat évente egyszer, általában kalákában kaszálják. Ilyenkor a házigazda kora hajnalban pálinkával tiszteli meg a segítőket. Amikor belésüt a nap a hegyoldalba, akkor hagyják abba a munkát.

Ez a reggeli ideje, ekkor már kész a rakott túrós puliszka.

 

Bővebben...

 

szentlaszloMagyar mondák. 

Végighordozták Székelyföldön a véres kardot.
– Jön a tatár! Jön a tatár!
A fegyverbe hívás nyomán gyülekeztek a székely hadak és megindultak a tatár hordák elé. Amikor a maroknyi sereg szembetalálkozott a tatárokkal, megrettent. Ameddig a szem ellátott, mindenütt ellenség. Annyian voltak a tatárok, mint fűszál a réten.

Megkezdődött az ütközet, egymásnak feszült a két sereg, s egyhamar kiderült, hogy a székelyek nem bírhatnak a hatalmas túlerővel. Lépésről lépésre szorultak hátra, szorultak neki a hegyeknek, hiába küzdöttek vitézül, hiába harcoltak oroszlánként.

 

Bővebben...

 

maria 480x640Kicsi Pünkösd

„Vándorló" ünnep; Székelyföldi neve „kicsi pünkösd", pünkösdöt követő vasárnap ünneplik. Hazánkban a pápa vonakodása ellenére Kálmán király rendeli el megünneplését. Kultusza tőlünk terjed nyugat felé.

A barokkban az egyházművészetben és az egykori városképekben is érződik a Szentháromság misztériuma. Szentháromságnak szentelt templomok már a középkortól jelen vannak a keresztény Európában, később a török, majd a pestisjárványok szorongattatása miatt választják e titulust, s ekkortól, a XVIII. századtól emelik a köztéri Szentháromság szobrokat is.

 

Bővebben...

 

kiralynezo 3Egyedülálló siklódi népszokás.

A székelyföldi Siklód olyan, mint egy élő falumúzeum. A Sóvidékhez tartozó településen élő fiatal vendéglátós, Balázs Dávid kezdeményezésére, néhány éve, egy mára szinte teljesen elfeledett, világszinten egyedi népszokást, a Pünkösdi Királynézót elevenítettek fel.

 

Bővebben...

 

babba maria 1"És láttaték nagy jel az égben”

Csíksomlyó, ez az új generáció számára eddig ismeretlen hely, az 1989-es romániai rendszerváltás óta több százezres tömegeket mozgósító búcsújáró hellyé vált. Ez a vidék, már a kereszténység előtti időkben is ősi zarándokhelye volt a magyarságnak. Itt, az Úrasszony, egy „Napba öltözött” látomás, akit a csíki székelyek, a gyimesi és a moldovai csángók egy része Babba Máriának nevez. Személyében mára ősi hitünk Istenasszonya és Szűz Mária alakja olvad egybe. Napjainkban ezt az emléket és hagyományt Magyarországon, már csak a palócok ismerik, őrzik és ápolják.

 

Bővebben...

 

zarandoklat 3Már úton vannak a keresztalják. 

Csíksomlyón évről évre több százezren gyűlnek össze, hogy Pünkösd szombatján a csíksomlyói nyereg emberemlékezet óta szakrális helyén megerősítést nyerjenek magyarságukban, hitükben és összetartozás tudatukban.

 

Bővebben...

 

Csaba Zoltan Budapest Csiksomlyo bucsu utan 598bc26313ca8cd5a31ca7a736be850d

 

Sok utazási iroda, csoportosulás már a magyarság nagy nemzetközi összejövetelének is nevezi a csíksomlyói búcsút, de vajon ezen kívül mi az, ami szinte ösztönösen, a génjeinkben maradt iránytűként Csíksomlyóra irányít minket Pünkösd idején?

 

Bővebben...

 

cseke laszlo csakfelfele csiksomlyoRészlet Molnár V. József: Örökség című kötetéből. 

A magyarság műveltségét, az ember őstudását, a csak ránk jellemzővel együtt a lehető legteljesebben még napjainkban is Erdély őrzi. Erdély,

ahol az ember keltében legelőbb az Égre néz, s csak aztán tekint a földi sokféleségre, mindarra, amit, akiket a Teremtő rábízott.

 

Bővebben...

 

marton aron 2

Márton Áron az 1949-es csíksomlyói búcsúra több ezer csángó kíséretében, fehér lovon érkezett. A csángó legények egymás kezét fogva szoros kordont vontak a püspök köré, hogy megközelítése lehetetlen legyen. Ekkor már ugyanis tartani lehetett attól, hogy a román hatalom nem fogja tétlenül nézni a szentéletű püspök tevékenységét. Csíksomlyón, 1949. június 4-én hangzott el alábbi beszéde.

 

Bővebben...

 

hatarkerules 3Ősi tavaszváró körmenet.

"Örvendetes napunk támadt, Jézus Krisztus mert feltámadt!" - Éneklik a zetelaki határkerülő hívek húsvét vasárnap hajnalban. A székely ruhába öltözött legények lóháton, fiatalok-idősek gyalog imádkozva indulnak a szomszédos település határáig, Deság-patakába. 

 

Bővebben...

 

csango 4Csángómagyarok Moldvában.  

A Kárpát-medencén kívül csak egyetlen őshonos magyar népcsoport létezik: a moldvai csángók. A 240 ezer moldvai katolikus lakos túlnyomó többsége magyar származású, és közülük még mintegy 50 ezren beszélnek magyarul. Számukra a vallás az identitás fő fokmérője, ők mindenekelőtt katolikusok, megmaradva az identitás középkorias, vallással beazonosító fogalmánál.

 

Bővebben...