Jenei Robert vertesszolos KezdiszentlelekNagycsütörtök. 

Jézus elbúcsúzik a tanítványoktól; kenyérrel és borral új szövetséget köt.

A régiségben néhol ilyenkor állították a „hajnalfát”, s az asszonyok e napon keresztet jártak. Végiglátogatták az utcai és a határban állított kereszteket, s imádkoztak, énekeltek előttük. A Galga mentén énekükkel „hazahívták” a messze földön nyugvók lelkeit is. A harangok elhallgattak, „Rómába mentek”, búgattyúk és kereplők szóltak helyettük. Otthon is eloltották a tüzet, amiképpen a templomban is az örökmécsest. Néhol passiójátékot tartottak, s az egész éjszakát átvirrasztották, hogy együtt lehessenek az ilyenkor virrasztó Jézussal.

 

Bővebben...

 

siklod haranglabA nagyhét kezdete.  

Húsvétot előző vasárnap, a régiségben az egyik legfontosabb egyházi ünnep. Jézus diadalmas jeruzsálemi bevonulásának emlékezete. Jézust, Jeruzsálemben királynak kijáró tisztelettel fogadták, a nép örömujjongása közt vonult be a városba. Pálmaágakat, virágokat hintettek lába elé, valószínűleg innen ered a virágvasárnap elnevezés. Ezzel a nappal kezdődik a nagyhét, mely a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra felkészítő nagyböjt legjelesebb időszaka. Jézus Krisztussal bevonulunk a húsvéti misztériumot megelőző szent háromnap csendjébe.

 

Bővebben...

 

gyumolcsoltoAz Ige fogantatásának napja.  

E napon mézillatúak az egek, az Atya haragja (bűneink miatt) irgalmassággá változik, megbocsát. Az angyali üdvözlet, az Ige fogantatásának napján egykor a pap az oltár legalsó grádicsán földig hajolva köszöntötte a testben fogantat. Régi hitünkben „Mária a teljes szentháromság eleven temploma”. Napja a fák oltásának és szemezésének szakrális alkalma; a pincében, ászok alatt tartott oltóág berakásának ideje. „Az ember ilyenkor szűz Máriával almát olt”. Az e napon oltott fát nem szabad letörni vagy kivágni; tisztogatni is tilos, maguktól kell elkorhadniuk – tartják a göcseijek. Ha mégis kivágják, vér folyik belőle; de az ilyen fáról igen jó oltani.

 

Bővebben...

 

szent benedekA tavaszi napéjegyenlőség ősi ünnepe.

Március 21-én, Szent Benedek ünnepén a nap erőre kap, diadalútját kezdi el. A tavaszi napéjegyenlőség ideje ez, amikor is egyforma hosszúak a nappalok és az éjszakák. A földek méhében születésre feszül már minden csíramagzat, s a rügyek is pattanni készülődnek; de még várniuk kell, amíg a Nap égi társa a Hold megtelik, erőre kap a fönti bába is, aki világra segíti a Naptól fogant életet.

 

Bővebben...

 

farsangtemetes 2Téltemetés Alsósófalván. 

A farsangtemetés Alsósófalván a húshagyókeddi mulatság után, hamvazószerdán reggel kezdődött. A játékra átmulatott éjszaka után került sor, mámoros fővel. A játékhoz a szereplők átöltöztek, a maszkurák rongyos ruhát vettek magukra, és kifordított bundát. Arcukat bekormozták vagy szilvaízzel kenték be. A század elején álarcot is tettek, kukoricahajból bajuszt, szakállat ragasztottak vagy párnahuzatot húztak a fejükbe, szemnek és szájnak nyílást vágtak. Ketten-hárman siratóasszonynak öltöztek. Ők hosszú fekete szoknyát vettek nadrágjuk fölé, hátukra,

fejükre hárászkendőt terítettek.

 

Bővebben...