kiralynezo 3Egyedülálló siklódi népszokás.

A székelyföldi Siklód olyan, mint egy élő falumúzeum. A Sóvidékhez tartozó településen élő fiatal vendéglátós, Balázs Dávid kezdeményezésére, néhány éve, egy mára szinte teljesen elfeledett, világszinten egyedi népszokást, a Pünkösdi Királynézót elevenítettek fel.

 

Bővebben...

 

babba maria 1"És láttaték nagy jel az égben”

Csíksomlyó, ez az új generáció számára eddig ismeretlen hely, az 1989-es romániai rendszerváltás óta több százezres tömegeket mozgósító búcsújáró hellyé vált. Ez a vidék, már a kereszténység előtti időkben is ősi zarándokhelye volt a magyarságnak. Itt, az Úrasszony, egy „Napba öltözött” látomás, akit a csíki székelyek, a gyimesi és a moldovai csángók egy része Babba Máriának nevez. Személyében mára ősi hitünk Istenasszonya és Szűz Mária alakja olvad egybe. Napjainkban ezt az emléket és hagyományt Magyarországon, már csak a palócok ismerik, őrzik és ápolják.

 

Bővebben...

 

zarandoklat 3Már úton vannak a keresztalják. 

Csíksomlyón évről évre több százezren gyűlnek össze, hogy Pünkösd szombatján a csíksomlyói nyereg emberemlékezet óta szakrális helyén megerősítést nyerjenek magyarságukban, hitükben és összetartozás tudatukban.

 

Bővebben...

 

Csaba Zoltan Budapest Csiksomlyo bucsu utan 598bc26313ca8cd5a31ca7a736be850d

 

Sok utazási iroda, csoportosulás már a magyarság nagy nemzetközi összejövetelének is nevezi a csíksomlyói búcsút, de vajon ezen kívül mi az, ami szinte ösztönösen, a génjeinkben maradt iránytűként Csíksomlyóra irányít minket Pünkösd idején?

 

Bővebben...

 

cseke laszlo csakfelfele csiksomlyoRészlet Molnár V. József: Örökség című kötetéből. 

A magyarság műveltségét, az ember őstudását, a csak ránk jellemzővel együtt a lehető legteljesebben még napjainkban is Erdély őrzi. Erdély,

ahol az ember keltében legelőbb az Égre néz, s csak aztán tekint a földi sokféleségre, mindarra, amit, akiket a Teremtő rábízott.

 

Bővebben...