babba maria 1"És láttaték nagy jel az égben”

Csíksomlyó, ez az új generáció számára eddig ismeretlen hely, az 1989-es romániai rendszerváltás óta több százezres tömegeket mozgósító búcsújáró hellyé vált. Ez a vidék, már a kereszténység előtti időkben is ősi zarándokhelye volt a magyarságnak. Itt, az Úrasszony, egy „Napba öltözött” látomás, akit a csíki székelyek, a gyimesi és a moldovai csángók egy része Babba Máriának nevez. Személyében mára ősi hitünk Istenasszonya és Szűz Mária alakja olvad egybe. Napjainkban ezt az emléket és hagyományt Magyarországon, már csak a palócok ismerik, őrzik és ápolják.

 

A vallási érzelmek felerősödése, fontossága mindig egy természetes politikai folyamat eredménye. Ebben az esetben is így van, hiszen a második világháború után a hazugságra épült, erőszakkal a hatalmat magához ragadó kommunista diktatúra, primitív és brutális istentagadó propagandamunkájával, lélekben maga ellen hangolta a nem vallásos embereket is.

 

Erdélyország területén ez a kiszolgáltatottság, megalázottság és félelemérzet halmozottan jelentkezett a hitbéli üldözéssel megalázott magyarság békés szívében, lelkében. Ennek lett következménye, hogy

az immáron több mint 80 éve, a határok önkényes és hatalmi vágyból fakadó szétszaggatottsága révén, Csíksomlyó a szétszóródott magyarság szent találkozóhelyévé válhatott. Ez a találkozás, 1990-ben, Pünkösdkor, történelmünk során eddig ismeretlen méretű, a magyarság teljes egészét átfogó -a nem római katolikus felekezethez tartozókat is vonzó-, valóságos népi mozgalommá terebélyesedett.

Ez volt az „első” olyan méretű tömegmegmozdulás, amely a legtöbbet tette és teszi ma is, a magyar nemzet határain átnyúló hitbéli és kulturális újraegyesítéséért.

 

„És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, a ki napba vala felöltözve, és lábai alatt vala a hold, és

az ő fejében 12 csillagból korona". Vajon, Szent János a Jelenések könyvében kiről beszél ebben az idézetben? Természetesen Szűz Máriáról. Ő ősi hitünk Boldogasszonya, akinek Szent István királyunk oltalmába helyezte országunkat. Ő az, aki már a keresztény hitre való áttérésünk előtt is létezett hitvilágunkban. Ő volt az élet adója és védője, a bőség, a termékenység, az aratás, az állatok és növények, valamint az ember szaporodásának és egészségének oltalmazója. Itt, a Kárpát-medencében már 6-6500 évvel ezelőtt hozzá fohászkodtak eleink, mint azt a tatárlakai leletek egyikén olvasható ősi szöveg megfejtett gondolatai is bizonyítják: „A minden titkot ismerő dicső Nagyasszony vigyázó két szeme óvjon Napatyánk fényében.”

 

babba maria 2Babba Mária, a Napba öltözött asszony, karján a Megváltóval.

 

Ősi „egyisten” hitünk szerint a férfi és női kettősség elválaszthatatlan fogalom. Nyelvünk mindmáig megőrizte ezt a kettőséget. Hiszen, például a páros testrészeket mindig egyes számban mondjuk és ha hiányzik belőlük az egyik, félkarút, féllábút, félszeműt mondunk. A feleség szavunk is jó példa erre, mert félemberséget jelent. Egésszé a másik félemberrel, a férjével lesz. A két fél úgy egészíti ki egymást, hogy férfi az erő, mely megvédi a családját és hazáját, a nő pedig maga a szív, annak minden jóságával, szeretetével. Ezen az egységen őrködik Boldogasszony, aki az ősi hitben élő magyar asszony példaképe volt. A férfi pedig, a számára rendelt nőben Boldogasszony földi mását tisztelte. Ennek a meghitt és békés harmóniának, ennek az egységnek vetett véget a 20. század elejétől napjainkig tartó ateista, nemzet- és családellenes liberális szemlélet. A ma élő hitetlen, magát modernnek vélő ember azt hiszi, hogy az eszével és a tudomány segítségével minden gondját, baját képes megoldani, miközben már régen elfelejtette, hogy neki is van örülni tudó érző szíve, lelke!

 

Babba Máriát ábrázoló képeken, szobrokon látható csillagkorona a keresztény Szentírás-magyarázók szerint nem más, mint az Ó- és Újszövetség egybeolvasztott jelképe. Szerintük, a tizenkét csillagos korona, az Ószövetség tizenkét pátriárkájára és az Újszövetség tizenkét apostolára utal. Érdekes feltételezés! (Az Egyesült Európai Unió zászlóját megálmodó Paul Levi, „belga” polgárt is feltehetően ezek a bibliai elemek vezérelték 1955-ben, amikor elhelyezte a kék mezőben a 12 csillagot.)

 

babba maria 3

Babba Mária, a csíksomlyói kegytemplom főoltárán. A Világ Királynője, lába alatt holdsarló, feje körül 12 csillagból álló csillagkoszorú, fején korona, jobb kezében jogar, két oldalán Szent István és Szent László királyunkkal.

 

Ősi hitünk szerint, már Jézus születése előtti évszázadokban, Csíksomlyón várták azokat a májusi hajnalokat, amikor a Nap a hegycsúcs kápolnájánál kel fel. Ilyenkor látható az égen a nagy jel. Ekkor, a látványért virrasztó asszonyok ezrei előtt, a hajnali pírban megjelenik az égen Babba Mária, azaz Szép Mária alakja. Fejét a tökéletesség szimbóluma, a 12 csillagos korona övezi, lábával holdsarlón áll. Napruhába öltözött, és kék palástját féltőn széttárja a magyarok felett. Babba Mária az Istenanya, a Világ Királynője, a Teremtő. De, ki az a Teremtő? A magyarság ősi hite szerint az Istenanya, mert a születés csodáját ő mutatta meg az embereknek. Ő, a világot, a Fényt” szülő Boldogasszony, vagyis: - a „Teremtő”. Ez, a magyaroknak legalább hatezer éves hitvallása, mely a Boldogasszony, vagyis az Isten-édesanya iránt érzett szeretetet jelenti. A néphit, Babba Mária elnevezéssel, a fényesen ragyogó Ég, félhold alakú nyílásában, ma már Máriát is köszönti, aki kinyitja előttünk az Ég kapuját. A hívők lelkében ezáltal életre kel az a biztos tudat, hogy imáik és kéréseik, a Boldogasszony segítségével bejuthatnak a Fény Birodalmába. Ezért nyugodt szívvel mennek a misére, teljes szívvel vesznek részt annak minden elemében, áhítattal énekelnek, és a templomban megsimogatják a Napba öltözött Boldogasszonyt jelképező szobrot. De a nagy „istenvárást” a hajnal hasadása hozza.

 

Babba Máriához intézett könyörgésük és imájuk által – a napkelte bíborában – a Napba öltözött Boldogasszony érkezését látják. Hiszik és imádják őt, aki ott előttük szüli meg a hajnali bíborban fakadó szent fiát, a Fény Fiát, aki a Teremtő szándéka szerint, a „Világ Világosságát” hozza (hozta) el számukra. Nézik, csodálják a Fényt, mert tudják, hogy lelkük sugallata és vágya a Babba Mária által kinyitott kapun át a Fényben életet kap, és teljesülni fog. A bíborhajnalban, a Világ Világosságát megjárva, életük kiteljesedését érzik.

 

Ezt, a Szent István kora előtti ősi magyar hitvilágot „az európai beilleszkedés” érdekében, az egyházi és világi vezetők a hozzájuk hű bérenceikkel évszázadokon át, válogatottnál válogatottabb módszerekkel igyekeztek megsemmisíteni, eltüntetni. Ezért nincs mai napig sem tisztázva történelmünk ősi múltja, és nyelvünk legalább 6-7000 éves eredete. Korabeli katonai erőnket sem tudták megtörni, ezért vált szükségessé, hogy módszeresen eltöröljék és megsemmisítsék múltunkat, vallásunkat és nyelvünket. Ám érdekes módon, az erőszakos keresztényi „térítés” ellenére, soha egyetlen európai uralkodócsaládnak sem sikerült magát oly módon függetlenül tartania a pápától, mint az Árpád-háziaknak, de mondhatnám úgy is, hogy Emese unokáinak. (Szent István királyunk alaposan túljárt az akkori pápa eszén!) Pedig a katolikus egyház számára a „honfoglalás” idejében, a magyarság megnyerése (vagy elvesztése) létkérdés volt. Hiszen egy ilyen erős nép, óriási „térképformáló” erővel bírt. Hogy van az, hogy erről manapság senki sem tud semmit? Úgy tűnik, mintha István király előtt nem is léteztünk volna!  Minden népet a történelme, az ősi kultúrája, a nyelve és vallása teszi nemzetté. A közös múlt vállalásából lesz a nemzet, mely adja a nemzettudatot.

 

Babba Mária, segíts! Keltsd fel végre Csipkerózsika álmából szegény népedet!

 

Csabainé Cser Katalin

 

Babba Máriáról már számtalan különböző nézetű és szempontú írás jelent meg. Kis összefoglalómhoz szíves figyelmükbe ajánlom még Jámbor János: Az ősi Boldogasszony tisztelet és Molnár V. József: Adalékok a magyar mitológiához című írásokat.

 

Kapcsolódó cikkek:

Csíksomlyó

Miért megyünk Csíksomlyóra?

Gyalogos zarándoklat Csíksomlyóra