husvet alsosofalva 3Húsvéti hagyományok Alsósófalván.

A falusi közösségek számára azok a szokások, amelyeket manapság hagyományoknak nevezzünk, életük legfontosabb és legmeghatározóbb részei voltak. Ezáltal harcolták ki társadalmi elismerésüket, tanulták meg

az egymással szembeni tisztes viselkedésmódot, fejezték ki szándékaikat, kiemelték az ünnepnapokat a hétköznapok soraiból, és nem utolsó sorban tiszteletet mutattak őseik felé.

 

 

 

 

Ezért úgy vélem, hogy tiszteletre méltóak azok az emberek, akik a mai modern világunkban is képesek megőrizni, ápolni, és továbbadni hagyományaikat. Az alsósófalvi emberek igencsak hagyománytisztelő emberek lévén, nagy odaadással ápolják a rájuk ruházott hagyományokat, amelyek közül igencsak szépek a húsvéti ünnepkörhöz tartózóak is.

 

husvet alsosofalva 1

A hagyományairól híres Alsósófalva a székely sóvidék szívében

 

Zöldágtevés

A zöldágtevés a 3-12 éves legénykék feladata, amely során feldíszített fenyőágat ajándékoznak a velük egykorú lányoknak. A fenyőágakat színes papírból készített díszekkel, kifúrt, pirosra festett tojásokkal díszítik fel az anyukák, az útra pedig rendszerint az édesapjuk kíséri el őket. Zöldággal és kalapáccsal

a kézben érkeznek meg a lányos házhoz, ahol a gazda megmutatja, hogy hova szegelhetik fel az ágat.

Ez rendszerint a kapu, vagy tornácos ház esetén a tornácfája. Ezután mind bemennek a házba, ahol a legényke elmondja ünnepi köszöntőjét:

 

"Jó napot kívánok e ház lakóinak,
Jöttem egy kisleány látogatására
Hoztam egy zöld ágat lányuk örömére
Isten éltesse a kedves szüleivel!"

 

Az ajándékért cserébe pedig ő maga is ajándékot kap a lánytól, amely rendszerint piros tojásból, zsebkendőből és egy kis pénzből áll. Az apukát borral kínálják meg, hogy maradjon ereje elmenni és segíteni a fiának a többi lányos háznál is, ugyanis egy fiúcska 8-10 ágat is szokott ajándékozni.

 

husvet alsosofalva 4

Feldíszített Zöldág egy alsósófalvi lányos ház kapuján

 

Hajnalozás

A hajnalozás szintén húsvét első napján történik. Régen azok a legények tartották, akik mentek katonának, manapság a falu fiataljai próbálják életben tartani ezt a hagyományt. A legények zenészt fogadnak, és zeneszóval, énekelve vonulnak végig az utcákon és keresik fel a nagyobb lányokat. Útjukat a helyi kultúrotthonból kezdik meg, ahol ekkor rendszerint húsvéti bál van. Éjfél körül elhallgat

a zeneszó és bejelentik, hogy indulnak a hajnalozók, és a kijelölt útvonalat is közlik, hogy a lányok tudják, hogy mikorra várják a legényeket. Amint egy lányos házhoz érnek elkezdik énekelni:

 

"Nyisd ki babám az ajtót,
Csendesen, mert meghallják a szomszédok.
Ha meghallják hadd hallják
Úgyis tudja már az egész világ
Hogy én téged szeretlek,
Hogy én téged soha el nem felejtlek."

 

Ha a lány fogadni akarja őket, márpedig úgy illik, akkor háromszor fel-le kapcsolja a villanyt, így adva tudtára szándékát a legényeknek. Ekkor egy a hajnalozók közül bemegy és bekérezteti a társaságot:

 

"Jó reggelt kívánunk e szent virradatra,
Szerencsét, örömet ezen ünnepnapra,
Tiszteletet tenni jöttünk most e házhoz,
E ház lakóihoz, de főképp lányukhoz.
Remélem szavunkat nem fogják megvetni,
S pár percre bennünket be fognak engedni."

 

Amint a lány édesapja azt mondja, hogy bejöhetnek, a legény kiszól, hogy kettenhárman s a zenészek jöjjenek be. Fel is kérik az összes lányt és asszonyt táncolni, míg a legények segédei (fiatalabb legények) elveszik az asztalról a nekik szánt piros tojásokat, bort és pénzt. Amikor lejár a tánc, akkor mindenkit megkínálnak egy kis süteménnyel, borral vagy kávéval. Végezetül pedig az a legény, aki bekéreztette a többieket, köszönetet mond:

 

"Köszönjük e ház urának, szép eladó lányának
Hogy ily szépen fogadott, vendégeként ellátott,
Tovább senkit fel nem tartunk
Elkoccintjuk a poharunk
Szép csendesen tovább állunk
Csendes, jóccakát kivánunk."

 

A hajnalozás régen nagyon fontos esemény volt a fiuk életében, mert ez volt az első alkalom, amikor igazán felfigyeltek rájuk a lányok, amikor már nem gyerekeknek tekintették őket. Így jókedvvel, énekelve járták végig a falut, amely sokszor reggelig is eltartott. Reggel az összegyűjtött tojásokból szülői segítséggel tojáspaprikás készül, amelyet szintén a kultúrotthonban fogyasztanak el a legények. Ezzel zárul a hajnalozás.

 

Tojásfestés és locsolkodás

A húsvétra a lányoknak kell a leginkább felkészülni. Hisz egy zöldágért 5 tojás jár. 7-8 ágra számítva

ez 40 tojást jelent. A hajnalozóknak 12-t kell adni, míg a locsolóknak is illik adni párat. Így egy két lányos család akár 70-80 tojást is meg kell fessen. A tojásfestéshez hagyományosan hagymahajat használnak. Díszítésként pedig tavaszi leveleket ( érdekes mintájú növényi leveleket) gyűjtenek. Ezeket a tojásra lapítják, majd elhasznált műanyag harisnyával vonják be, hogy a lapi a helyén maradjon festés közben. Amikor a tojások átvették a hagymahaj sötét  színét, akkor leszedik róla leveleket, amely alatt világosabb maradt a tojás színe, és szalonnabőrrel jól megdörzsölik, hogy fényesebbek legyenek a tojások. Manapság viszont egyre inkább elterjedőben vannak a színesre festet tojások is, valamint a csokitojások, amelyeket az üzletekben lehet kapni. Húsvét másodnapján az óvodás és kisiskolás gyerekek elindulnak locsolkodni. Kölnivel a zsebükben felkeresik az lányos házakat, szomszédokat, rokonokat majd elmondják locsolóverseiket:

 

"Húsvét másodnapján régi szokás szerint
Fogadják szívesen az öntözőlegényt.
Én a legénységhez igen kicsi vagyok,
De öntözőlegénynek mégis csak felcsapok.
Minden esztendőben ilyenkor itt vagyok
Ha a locsolásért piros tojást kapok."

 

husvet alsosofalva 2

Hagymahajjal festett, hagyományos alsósófalvi tojások

 

A lányok süteménnyel és üdítőitallal kínálják meg őket, majd a fiúcskák piros tojást, újabban pénzt kapnak ajándékba. A közeli rokonokhoz, szomszédasszonyokhoz még a felnőtt férfiak is elmennek, hogy ők se hervadjanak el.

 

Most pedig, engedjék meg nekem a kedves olvasók, hogy én is egy szép locsolóverssel kívánjak kellemes húsvéti ünnepeket önöknek:

 

"Ott fenn a Hargitán magas fenyők vannak,
Lenn a hegyek alján székely népek laknak.
Olyan a székely, mint egy, egy fenyőfa,
Az idők próbáját örökké kiállta.
Ünnep köszönteni szólnak a harangok,
Melyek azt hirdetik, Jézus feltámadott!
Nem fekszik a sírban, új életet hozott,
Támadj fel én népem, ne légy többé halott!
Van a székely népnek sok- sok hagyománya,
De még annál is több régi jó szokása.
Ha Húsvét másodnapján locsolni járunk,
Ezzel egy régi hagyományt örökké ápolunk.
Én is most követem az ősök hagyományát,
Meglocsolhatom-e a ház szép leányát?"

 

Szöveg és fotó: Molnár Szabolcs, Alsósófalva

 

Kapcsolódó cikkek:

Húsvét

Húsvét Csángóföldön

Húsvéti határkerülés Zetelakán