hatarkerules 3Ősi tavaszváró körmenet.

"Örvendetes napunk támadt, Jézus Krisztus mert feltámadt!" - Éneklik a zetelaki határkerülő hívek húsvét vasárnap hajnalban. A székely ruhába öltözött legények lóháton, fiatalok-idősek gyalog imádkozva indulnak a szomszédos település határáig, Deság-patakába. 

 

 

A húsvét vasárnapi határkerülés a húsvéti ünnepkör jellegzetes népszokása Székelyföldön.

A határkerülésnek Zetelakán is évszázados hagyománya van. Öregek elmondása alapján még a pogány korból származik az ünnep magja. Tavasszal a falu lakói kivonultak a határba, számba vették a gyepüket, megjelölték a határokat, megtisztították a forrásokat. Ez az idők folyamán vallási töltettel is párosult – nagy ünnep lévén a falu lakói keresztekhez, kápolnákhoz zarándokoltak el.

 

hatarkerules 2

Húsvét Vasárnap kora reggel indul a határkerülő menet Zetelakán. Fotó: Csiki Árpád 

 

Boldizsár Dénes nyugalmazott székelyudvarhelyi tanár édesapja elmondása alapján így írja le a határkerülés eredetét az A székelyudvarhelyi és székelyföldi ősi szokásos vallásos határkerülés eredete, rövid története és imakönyve című könyvében:


„A határkerülés eredete visszanyúlik az Árpádok korába, IV-dik Béla király idejébe. Mikor még e város nem létezett, a mongolok, kiket az anyák a gyermekmeséikben kutyafejű tatároknak neveznek, feldúlták és elpusztították az országot. Itt, hol a város és falvak területei vannak, roppant nagy, vadon erdők voltak. A hunok maradékai vagy a székelyek a mongolok elől e nagy erdőkbe menekültek. Később a 145 évig tartó török uralom idejében a hegyek ormaira kisebb-nagyobb várakat építettek, hogy menedékük legyen s hogy megtámadtatásuk esetén védekezni is tudjanak. A váraikat a Kendeffyek vára mintájára, úgy építették, hogy a hegyeket hosszabb vagy rövidebb alagutakkal átfúrták, hogy ha a várakból is menekülniök kellene, mig a férfiak bátrabbjai küzdenek, a nők, gyermekek és öregek azon át az erdőbe menekülhessenek. Így épültek: Buda, Csicser, Szarkakő, Rez, Bálványos stb. várai. Tudni való, hogy ekkor atyáink már mind róm. kath. vallásúak voltak. Az építkezés szétszórt és primitivleges volt. Egy-egy ház, ennek közelében a szántóföldje, kaszálója, erdeje, úgy, hogy a szomszédok egy és fél óra járásra is lehettek egymástól. Hol 1-4 ház volt egymáshoz közel vagy csoportban, ott a család népesülésére lehet következtetni Ilyen helyeken kezdődik a községek alakulása, tömörülése, fejlődése haladni. Tartózkodási vagy lakhelyeik közelébe — papjaik nem lévén — egy-egy keresztet emeltek s odagyűltek össze imádkozni. Ahol templomok vagy kápolnák épültek, ott a községi és hitközségi kialakulás s fejlődés kezdetét vette.”

 

hatarkerules 3

Lófő székelyek lovagolnak a körmenet élén. Fotó: Csiki Árpád

 

Napjainkban is nagy érdeklődés övezi a határkerülést. Több százan vágnak neki az útnak. Zeteváralja határában találkoznak e szomszédos település határkerülőivel. Egymást zászlók, lobogók lengetésével köszöntik. Nem maradhat el a jellegzetes húsvéti eledelek -mint a bárányhús, a húsvéti piros tojás, a kalács és a pálinka- megszentelése sem. A közösen elfogyasztott reggeli után a keresztalják visszaindulnak az ünnepi misére. A határkerülők énekelve élesztik a természetet, hírül viszik az otthon maradottaknak, hogy Feltámadt Krisztus! Áldást kérnek az Istentől a termésre és a falu lakóira.

 

Szöveg és fotó: Csiki Árpád

 

Kapcsolódó cikkek:

Zetelaka

Zetelaki víztározó

Húsvét

Alsósófalvi Húsvét