husvet 1Húsvéti hagyományaink.        

A húsvét napjainkban a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. Jézus –pénteki keresztre feszítése után– a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. 

Húsvét, a valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

 

 

 

 

 

Magyar húsvéti népszokások

A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szedtek, a templomban megszenteltették, ennek bajelhárító szerepe volt. Manapság is a moldvai csángók fűzfasípot fújnak, habajgatnak, ezzel keltik fel a tavaszt. Sok helyen zajos határkerülést tartanak, mellyel a rossz szellemeket űzik el. Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat a fiúk kereplőkkel helyettesítik.

Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktatnak. Régen nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek. Olajjal vagy vajjal főztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket. Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti előírásai. A tilalom csak az utolsó hétre, nagypéntekre vonatkozik. Az utolsó hét, nagyhét virágvasárnappal kezdődik. Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát.

 

Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik.” E naphoz jellegzetes ételek tartoztak - korpából készült savanyú leves, esetleg tojás. A feltámadás napja húsvétvasárnap. A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkóstolják. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. Magyarország egyes vidékein e napot vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja.

A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödörből vízzel öntözték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázslás és megtisztulás jelképe. A locsolás ma is elterjedt szokás, kissé szelídebb formában. Gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak. A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja. A lányok komatálat készítenek, és elküldik egymásnak. A kosárban lévő tálra húsvéti tojás, kalács, ital kerül. Ezzel a lányok örök barátságot kötnek, s ettől kezdve komának szólítják és magázzák egymást egész életükben.

 

husvet 4

Húsvéti határkerüléshez készülődnek Zetelakán. Fotó: Csiki Árpád

 

Húsvét Erdélyben és Székelyföldön

Passiójáték, tűz-, étel- és vízszentelés, határkerülés, zöld ág ajándékozása, locsolás, tojásajándékozás, rituális testvérré fogadás – ezek az erdélyi magyar húsvét legjellegzetesebb szokáselemei. Pozsony Ferenc kolozsvári néprajzkutató szerint a székelyföldi színkatolikus falvakban a középkori passiójátékok széttöredezett elemei továbbra is fennmaradtak. Ilyen például a templomokban ma is ápolt „dramatikus” szokás, a szentsír-őrzés. Katolikus közösségekben a húsvéti szokásoknak szerves részét képezi a még pogány korból fennmaradt tűz-, víz- és ételszentelés. Elsősorban a család, a közösség egészségét akarták oltalmazni e mágikus, rituális eszközökkel. A határkerülés az erdélyi húsvéti szokások egyik legélőbb hagyománya.

 

husvet 3

 Határkerülők Zetelakán. Fotó: Csiki Árpád

 

A kutatók szerint e szokás mélyebb rétegeiben az úgynevezett mágikus körrel kapcsolatos képzetek állnak. Az archaikus ember hitt abban, hogy ha egy földterületet meghatározott időpontban és körülmények között jár körbe, akkor az ő földjét nem fogja pusztítani vész, kártékony állat, természetfeletti lény. Egészen a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálásáig Erdélyben ismert „eljárás” volt, hogy a len- vagy a kendertáblát éjfélkor, holdtölte idején, szótlanul és meztelenül körbekerülték az emberek a madarak pusztítása ellen. Sok erdélyi faluban húsvét vasárnapján hajnalban a legények zöld ágakat ajándékoznak a lányoknak. Számos településen a zöld nyírfaágat vagy fenyőt színes szalagokkal, tojásokkal díszítik fel. Ezzel rendszerint jó egészséget, szépséget kívántak a megajándékozott lánynak. Századunk első felében a húsvéti faállítást szerenád is kísérte. Húsvét vasárnapján az erdélyi magyar lutheránus szórványközösségekben vagy a szászokkal érintkező magyar helységekben kakast áldoztak.

 

husvet 2

Határkerülés a Székelyudvarhely melletti Jézus Szíve kápolnánál. Fotó: Csedő Attila

 

A húsvéti ünnepkör legszínesebb és legélőbb eleme a locsolás és a tojásajándékozás. Szerte Erdélyben a legények vízzel locsolták meg a lányokat, azok pedig tojással ajándékozták meg a fiúkat. A magyar nyelvterület keleti vidékén, Moldvában és a Dunántúlon a húsvéti ünnepkör keretében egészen napjainkig fennmaradt a rituális testvérré fogadás szokása. Moldvában a lányok legjobb barátnőiknek a húsvét vasárnapját követő fehér- vagy mátkáló vasárnapon hímes tojásokat ajándékoztak, s halálukig véremnek, testvéremnek nevezték egymást. A magyar nyelvterület nyugati régióiban ilyenkor a lelki barátnők komatálat ajándékoztak egymásnak.

Erdélyben sok helyen különböző felekezeti csoportok élnek együtt. A legtöbb faluban kölcsönösen tiszteletben tartották egymás ünnepét, még akkor is, ha saját húsvétjuk más időpontban volt. Azokban a falvakban, ahol a protestánsok mellett görögkeletiek is éltek, az ortodoxok nagyhetén a reformátusok harangját is csak csendben húzták meg. A magyarok húsvétját a románok soha nem zavarták meg nagyobb mezőgazdasági munkával, legtöbbször fél ünneplőben meglátogatták közelebbi barátaikat és szomszédjaikat.

 

 Z. Nagy István

Forrás:
www.wikipedia.org
www.husvet.network.hu/blog

 

Fotó: Csiki Árpád és Csedő Attila