gyumolcsoltoAz Ige fogantatásának napja.  

E napon mézillatúak az egek, az Atya haragja (bűneink miatt) irgalmassággá változik, megbocsát. Az angyali üdvözlet, az Ige fogantatásának napján egykor a pap az oltár legalsó grádicsán földig hajolva köszöntötte a testben fogantat. Régi hitünkben „Mária a teljes szentháromság eleven temploma”. Napja a fák oltásának és szemezésének szakrális alkalma; a pincében, ászok alatt tartott oltóág berakásának ideje. „Az ember ilyenkor szűz Máriával almát olt”. Az e napon oltott fát nem szabad letörni vagy kivágni; tisztogatni is tilos, maguktól kell elkorhadniuk – tartják a göcseijek. Ha mégis kivágják, vér folyik belőle; de az ilyen fáról igen jó oltani.

 

 

 

 

Székelyföldön az e napon oltott fákra rontás ellen piros szalagot kötöttek. Sajótörben pedig a szemzett rózsafát olvasóval ékesítették. Gyümölcsoltókor a tápiógyörkiek a gyümölcsfák törzsét kereszttel jelölték, s a lemetszett gallyacskákból féregűző tüzet raktak. E napon fát ültettek a bánátiak: vörösbort ittak, hogy a fák vére növekedjék, s kukoricát pattogtattak, hogy a rügyek életre pattanását elősegítsék. A magzat után sóvárgó asszonyok e mágikus napon Tiszaligeten föltétlenül férjükkel háltak. Gyümölcsoltó Boldogasszony hozza haza az énekesmadarakat. A budaörsi gazdák kitárt istállóajtóval fogadták Isten madarát, a fecskét. Termőnap palántára, s e napon veti fel magát a hal a vízből. Derült idejével jó termést ígér.

 

Forrás: 

Molnár V. József: Kalendárium