lovas farsang vargyasi levente 2Élő háromszéki népszokások.

Háromszék néhány falvában a farsangi alakoskodás lovas felvonulás kíséretében történt. A maszkások lóháton végigjárták a falut, és jókívánságaikkal minden portára betértek, ahová beengedték őket. Kíséretükhöz tartoztak a muzsikások, akik gondoskodtak a talpalávalóról. 

 

 

 

A bölöni farsang

A bölöni nappali lovas farsang a falu ünnepe, melyet a farsang utolsó vasárnapján szoktak tartani.

A szokás előkészítése és kivitelezése teljes mértékben a legények feladata. A farsangi felvonulás vezetői mindig katonaviselt legények voltak. Pár héttel az ünnep előtt elosztották a szerepeket és a teendőket. Rendszerint pénzt gyűjtöttek össze, hogy lovakat bérelhessenek. A farsangi menetet egy parancsnok vezette, akit a csapat választott meg. Az utóbbi években a vezetők, fekete csizmanadrágot és fekete zekét viselnek, fejükön fekete bundasapka átkötve piros szalaggal.

A parancsnok kezében szalagos pálca, szájában síp, mellyel a megállást vagy indulást jelzi. Mellette két-három vezető. Feladatuk a rend fentartása és az adományok összegyűjtése. Közvetlen utánuk kettes sorban lóháton nyolc vagy tíz pár maszkos következett. Ez a csoport esküvői menethez hasonlóan, élén mindig egy bőgatyás betyár és menyasszonya haladt. Utánuk kettesével a többi menyasszony, vőlegény maszk, köztük rákoczi-pár, székelypár, városi ruhában cilinderben és városi dámának öltöztetett menyasszonypár stb. Az utóbbi években a bölönpataki románok is beöltöztek jegyes párnak.

 

lovas farsang vargyasi levente 2

Lovas farsang Bölönben. Fotó: Vargyasi Levente

 

A jegyespárok szerepe passzív, szó nélkül járják a falut, ha megkínálják őket, elfogadják. A csoportot követi a musztikásnak nevezett vásáros alakoskodó lóháton. Egy szánalmas gebén lovagol és borsikát árul. Lovának lábára foltos nadrágot és rossz gumicsizmát húznak, mely hátra menetirányba áll, fején szalmakalap. A cigányok száma változó, valamennyi maszkot visel, és feladatuk a kéregetés. A menetet a bolond kerék zárja. A szekér végére három-négyméteres rudat rögzítettek, melynek végén a forgó kerékre erősítették a bábukat. A keréken egymásnak dőlő bábupárt újabban Ádámnak és Évának nevezik. A felvonuló csoportot a fúvószenekar zárja. A csapat induláskor a központban elénekli a magyar és székelyhimnuszt. A parancsnok elmondja a vonuló csapat szabályait és felhívja a nézők figyelmét a balesetek elkerülésére. Énekszóval indulnak, és először az unitárius parókiánál mondanak köszöntőt, majd a református parókiát keresik fel. A falu között a gazdák, ahol fogadni akarják a csapatot, kinyitják a nagykaput. A ház urát köszöntik, majd énekelnek.

 

"A ház népéhez szólok a farsang hevében,
Minden jót kívánok csapatunk nevében,
Termése földjének legyen bőséges,
S aki azt használja, legyen egészséges,
Meg ne üresedjék kamarájik, pajtájik,
Tejik, vajik, folyjék egész Nagyajtáig,
De sohase jusson el a patikáig."

 

A köszöntő után a házigazda pálinkával, kaláccsal megkínálta a maszkos csapatot. Rendszerint tojást, kolbászt, sonkát és pénzt kaptak ajándékba. Az összegyűjtött adományokból este a bál alkalmával nagy lakomát csaptak.

 

Alsócsernátoni lovasfarsang 

A csapat lovas futárja mindig előre lovagol, és kürtjével jelzi a gazdáknak érkezésüket. A gazdák kinyitják a nagykaput ezzel jelezve a csapat fogadását. Miután a békérő engedélyt kapott a házigazdától, hogy bejöhet a csapat, nemsokára valósággal megrohamozzák a lovasok a gazda udvarát. Volt közöttük menyasszony, vőlegény, huszár, kéményseprő, postás, doktor, cigány, vénasszony. Kíséretükhöz tartoztak a muzsikások, akik szekéren ültek, és gondoskodtak a talpalávalóról. Az alakoskodók közül kiemelt jelentősége volt a menyasszonynak és a vőlegénynek, akik a termékenységet jelképezték. És itt meg kell jegyeznünk azt is, hogy a maszkások egytől egyig legények vagy házasemberek voltak. Menyasszonynak is rendszerint egy lányosabb arcú legényt öltöztettek be. De fontos volt a kéményseprő jelenléte is, aki a szerencsét hozta a háznak. A maszkások között megjelenő huszárok pedig egyértelműen arra utalnak, hogy a székely mindig katonáskodó nép volt. A maszkások megjelenésével megkezdődött a vígasság, egymást követték a népdalok és a jókívánságok, de árnyaltan kifejezésre juttatták a házigazda rossz tulajdonságait is. Lányos háznál pedig arra irányultak a célzások, hogy az eladó lánynak ideje már férjhez mennie. 

 

lovas farsang vargyasi levente 1

Háromszéki farsangi menet. Fotó: Vargyasi Levente

 

Háromszéken gyakori a farsangi vénleány gúnyoló:

 

"A vénleány a padláson haj, haj, haj,
Rajta ül a záptojáson haj, 
Várja annak kikelését, 
Azt a kutyateremtését haj, 
Lehullott a fejemről a göndőr haj."

 

A jókívánságok rendszerint az esztendő bő termésére vonatkoztak. A maszkások fáradtságukért természetesen fizetséget is vártak, amit a következő szavakkal hoztak a házigazda tudomására:

 

"Adjatok vagy hat garast,
Kolbászt mellé hat araszt.
Egy kis bort a belünkbe,
S kalácsot a kezünkbe."

 

Búcsúzáskor: 

 

"Kívánok most minden jót,
Zsíros esőt, kövér hót,
Száraz bikfát eleget,
Víg fársángi heteket."


Jánosi József
Forrás: unitarius.org

Fotó: Vargyasi Levente