farsang 1Farsangi népszokások.  

A farsang vízkereszttől húshagyókeddig, azaz húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig tart. Mivel a húsvét mozgó ünnep, ezért a farsang hossza évenként változik. A farsangi népszokások többnyire a farsang végére, vagyis farsang farkára, farsang vasárnapra, hétfőre és húshagyó keddre összpontosultak. A farsang eredetileg a tavasz elővarázslására és ünneplésére, az élet megújítására irányuló kultikus viselkedésnek volt az időszaka, a mulatozással és dús lakomákkal a természetet is hasonló bőségre akarták bírni.

 

 

Párválasztó játékok

A farsang gondolatköre elsősorban az udvarlás, párválasztás és házasság témája körül forgott, így a leányok és legények közös társasjátékai sokszor párválasztó jellegűek és gyakran zálogkiváltással, öleléssel, csókkal végződtek. A legények játékai részben ügyességi és erőpróbák voltak, részben a fiatalabbak, be nem avatottak beugratására szolgáltak. A fonók gyakori játékai voltak az alakoskodások és legfontosabb képviselői a farsangosok vagy népi elnevezéssel maszkurák, maszkurások. Játékuk valamilyen tréfás jelenet (lakodalom, állatvásár, halottsiratás, temetés), nemritkán drasztikus és obszcén elemekkel tarkított előadása.. A XV. század óta szólnak az adatok a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, az állatalakoskodások különböző formáiról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak a magyarok. Húshagyókedden történt, a sok farsangi lakodalom után, a pártában maradt leányok, agglegények kicsúfolása. Az ún. tuskóhúzás vagy tuskózás a legények tréfás lakodalmi menete volt végig a falun; a menet végén vénleányoknak öltözött legények kötélnél vagy láncnál fogva egy fatuskót húztak a pártában maradt leányok megbélyegzésére. A másik húshagyókeddi szokás a farsangtemetés: szintén tréfás felvonulás, melynek végén a farsangot -azaz a telet- jelképező, és a faluban végighordott szalma- vagy rongybábut tréfás siratás közben elégették, esetleg vízbe ölték. Egyik legnépszerűbb alakoskodó játék a Cibere vajda és Konc király párviadala, mely a böjti ételek (cibere) és a húsételek tréfás küzdelmét személyesíti meg. A cibere jellegzetes böjti étel volt, melyet savanyított korpából készítettek.

 

farsang

Farsangi alakoskodás Alsósófalván. Fotó: Antal Levente

 

Fonójátékok

A fonókban, ahol egy-egy utca asszonyai estéről estére együtt fontak, beszélgettek, mindenki jól ismerte egymást. Itt minden este történt valami bolondozás, énekeltek, táncoltak, játszottak.

Ha valaki farsang idején távolmaradt a társaságtól, a többiek utána mentek, és úgy ahogy otthon találták, lepedőt dobtak rá, összekötötték, szánkóra ültették, majd nagy csörömpöléssel, az asszonyok rikoltozása közepette vitték a fonóba. A fonóbeli mulatozások húshagyókeddig, a farsang végéig tartottak. A húshagyókeddi fonó felért egy kisebb lakodalommal. Ilyenkor tésztát sütöttek, italt vittek, töltött káposztát főztek. Erre az estére az asszonyok elhívták férjeiket is, akik zenészeket fogadtak,

és hajnalig tartott a tánc. Ezt követően azután az egész falut megmozgató nagy népi mulatsággal,

a farsangtemetéssel búcsúztatták az elmúlt vidám heteket. 

 

Maszkos alakoskodások

A fonónál még szorosabban kapcsolódik a farsanghoz a maszkos alakoskodás. Ennek többféle népi megnevezése van: a Mezőség nyugati felén fársángolás, Székelyföld nagy részén maszkurázás, a Küküllőmente alsó vidékén (Gyulakuta és környéke) elterjedt a batykózás, a Vécke patak mentén pedig a bakuszozás megnevezés. Mind a maszkurák, mind a fársángok lehetnek szépek és csúfok, általános a szép fársáng, csúf fársáng megkülönböztetés a farsangoló vidékeken. Szépek a különösen díszesen öltözöttek, és akik szépen viselkednek, csúfok az ijesztő, félelmet keltő figurák és a rongyos, szedett-vedett ruhába öltözöttek.

 

Z. Nagy István

 

Forrás:

www.wikipedia.org

www.meno.ro

Fotó: Antal Levente

 

Kapcsolódó cikkek:

Farsangtemetés