A Hagymás-hegység ékszere.

A Gyergyó feletti Piricske csúcsáról látszik talán legszebben a hosszan elnyúló Hagymás-hegység. Valahol messze, a hegység északi végében, fehérlik egy gyönyörű sziklás gerinc. Távol esik az ismert turistautaktól, nehezen lehet megközelíteni, de ott fehérlenek hívogatóan, csábítóan azok a szép sziklák. Ezt meg kell nézni közelebbről is.

 

Ferencz  Miklos Sopron Vit havas

 Vit-havas. Fotó: Ferencz Miklós

 

A Keleti-Kárpátok szövevényes hegyvonulatai között a Hagymás-hegység előkelő helyet foglal el kiterjedésére, magasságára és turisztikai vonzerejére való tekintettel egyaránt. Nem véletlenül hoztak létre a Gyilkos-tó, Békás-szoros, Nagyhagymás egy részén Nemzeti Parkot. Ez a hegység, mely Tölgyestől Csíkszentdomokosig, a Pongrác-tetőtől Gyergyóbékásig több, mint 480 km2 területen fekszik, bővelkedik látnivalókban. Égre törő, merész sziklafalak, meredek kőgörgetegek, titokzatos, félelmetes, mély zsombolyok, csodálatos cseppkőbarlangok, szűk, nedves szurdokvölgyek, zúgó vízesések hívogatják a hegység szerelmeseit. Aki még soha nem járt e tájakon, és a Gyilkos-tóval meg a Békás-szorossal ismerkedik meg legelőször, menthetetlenül beleszeret a tájba. Újra meg újra visszajön, új ösvényeket fedez fel, egyre messzebb merészkedik, eljut az Egyes-kő tetejére, az Öcsémre, a Likas-kőre, sőt a vad Fekete-Hagymás csúcsára is. És még mindig tartogat a Hagymás meglepetést a kitartó túrázónak. A Gyergyó feletti Piricske csúcsáról látszik talán legszebben a hosszan elnyúló Hagymás-hegység. Valahol messze, a hegység északi végében, fehérlik egy gyönyörű sziklás gerinc. Távol esik az ismert turistautaktól, nehezen lehet megközelíteni, de ott fehérlenek hívogatóan, csábítóan azok a szép sziklák. Ezt meg kell nézni közelebbről is.

 

szoko gabriella nagyhagymas a lovesz hegyerol gyonyorkodve

 A Nagy-Hagymás, Lóvészről nézve. Fotó: Szökő Gabriella

 

A sziklás gerinc a Vit-havas. A Hagymás-hegység északi végében, Hágótő felett húzódik északnyugat-délkelet irányban, másfél kilométer hosszan. Sajnos az ide vezető, jelzett turistautak rég nem voltak felújítva, sok helyen az erdőket kivágták, hiányoznak a jelzések. Ezért aztán kevesen keresik fel az amúgy is félreeső helyen fekvő csúcsot. Pedig ez az 1608 méter magas csúcs a Hagymás-hegység valóságos ékszere. Talán éppen azért maradt meg eredeti szépségében, vadságában, mert viszonylag kevesen járnak erre.

 

A sziklák közti gyepes párkányokon gyönyörű virágok virítanak. Legszebbek talán a henye boroszlán, sárga tárnics, zergeboglár, hölgymál, tavaszi tárnics. De havasi gyopárt is sokat láthatunk. Még. Mert hiába védett növény, a környéken vannak, akik még most is leszedik és árusítják a Gyilkos-tónál. Néhány évtized múlva teljesen eltűnik majd erről a vidékről is úgy, mint a többi sűrűn látogatott lelőhelyről. Ha csendben járunk, zerge, szarvas, őz, siketfajd, sőt medve is utunkba kerülhet. Utóbbival lehetőség szerint kerüljük el a találkozást. Vigyázzunk arra is, hogy itt, a napos sziklás területen él a keresztes vipera is, melynek harapása életveszélyes lehet. Nem támad, érzékeny a talaj rezgéseire, ezért általában idejében észreveszi a feléje közeledőt és elhúzódik. Akkor van baj, ha véletlenül rálépünk egy napozó egyedre, vagy áfonyaszedés közben belemarkolunk.

 

suth laszlo feher mezo hagymas hegyseg

Fehérmező a Hagymás-hegységben. Fotó: Suth László

 

Ha feljutunk a sziklás csúcsra, feledhetetlen kilátásban gyönyörködhetünk. Amerre a szem ellát, mindenütt hullámzó tetők, havasok. Északon a Besztercei-havasok alatt a Putna-völgyében Gyergyótölgyes látszik, felette a Komárnyik és a Veres-kő jól kivehetőek. Keleten a Csalhó méltóságteljesen emelkedik a környező hegyek fölé, hiszen a legmagasabb közöttük. Előtte a Hegyes-havas jellegzetes háztető alakja tűnik szemünkbe. Délkeleten a Tarkő erdős hegyhátai zárják a láthatárt, az addig terjedő hatalmas területen a Hagymás-hegység sziklás csúcsai és mély szurdokai sötétlenek. Legközelebb a szabályos kúp alakú Likas-kő, mögötte a Ló-havas, Csofronka, Tunzéria, Fekete-hagymás, Nagy-Hagymás zárják a láthatárt. Nyugaton a Gyergyói-havasok, a Piricske, mögötte a Görgényi-havasok és a Hargita kéklenek a messziségben.

 

Ezt a csodálatos helyet legkönnyebb a Pongrác-tetőről megközelíteni. A kék sávval jelzett turistaúton 3-4 óra alatt érünk fel a Vit-havas alá. Innen már nincs jelzés, de van egy meredek ösvény, amely felvezet a csúcsra. Egy óra alatt kényelmesen fel lehet mászni. Ha nem akarunk visszamenni a Pongrác-tetőre, le lehet ereszkedni 3-4 óra alatt a Fügés-patak völgyén Hágótőaljára. Ez az út nem jelzett, csak szép időben ajánlott nekivágni. Nehéz ereszkedők, sziklás, kőtörmelékes oldalakon kell lejönni az 1608 méteres csúcsról a 785 méter magasan fekvő kicsi faluig. S ha már itt járunk, látogassuk meg a temetőben elhagyottan álló, egyszerű, de nagyon szép régi haranglábat. Hágótőaljáról a Cengellér-tetőn keresztül Ditró már csak 20 km-re van.

 

Kovács-Kendi Lehel

Erdélyi Kárpát-Egyesület - Székelyudvarhelyi osztály