Erdély lenyűgöző természeti látványossága.

Ahogy jó 165 évvel ezelőtt Jókai Mór is tervszerűen vette sorba Erdély főbb látnivalóit, majd harminc évvel ezelőtt mi is igyekeztünk a látványosságokat sorra járni. A legendás arany négyszög és Verespatak után nem maradhatott ki a természet alkotta csodálatos bazaltorgona sor, a Detonáta sem.

 

detonata 2

A szerző negyedszázaddal ezelőtt a Detonátán.

 

Abrudbányától mindössze tíz kilométerre van ez az egyedülálló látványosság, melyet Bucsony, vagy Bucsum /egykor Tőkefalva / településtől lehet gyalog megközelíteni. A 400 méter hosszú, 100 méter magas bazaltoszlopok alatt szinte eltörpül az ember. A kárpáti homokkő képezte hegyek gyepes, sima felszínéből emelkedik ki a két bazaltszirt, a Kopasz és a Virító Detonáta, 1160-1180 magasan.

Az összehajlított fahasábokra hasonlító bazaltoszlopok egy vulkáni kitörés folytán keletkezhettek.

Jókai ottjártakor nem győzött betelni a látvánnyal és írásaiban többször is visszaemlékszik erre a természeti tüneményre.

 

detonata 3 ahogy jokai latta

Detonata, ahogy Jókai láthatta.

 

„Az ember lelke elvész  e látvány előtt! El tudnék ott reggeltől estig ülni és nem gondolkozni semmit, ott járna a lelkem minden egyes kövön e roppant világoskék oszlopsoron végi, miknek egyik oldalát a nap aranyszínűre festi, az egymás fölé hajló bazalt kőbálványok csarnokain, miket rétegenkint tördel alább-alább a vihar és az idő. Olyan fenségesen emelkedik a természet alkotta remekmű egyenesen ki a földből, mint egy óriási templom homlokzata, ezernyi karcsú oszlopával, mikből ha egy sor letört, mögötte látszik a másik, alant száz ölnyi távolban elomolva hevernek a legrégebbi romok, most már páfránytól benőve, mohától betakarva, mik egykor a tündérépület előfalát képezték. Valami néma báj ömlik el a képen napsugárnál, szellőtlen, derült égnél, de mikor ellátogatnak a viharok hozzá – mert hisz nevét is a vihartól kapta – mikor az éjszakai zivatar fekete eget fest körüle s a lángoló villám megvilágítja e csodás falat, mintha egy óriás orgona állna a tűzben, lángban, melynek rettentő hangcsövei visszazengik az ég dördülését, egy-egy lesújtott sziklaszál hull alá a völgybe zengő csattanással eltörve a mennykőütéstől, utána oly soká reszket a föld!…”

 

detonata 1

És ahogy a szerző látta 30 évvel ezelőtt.


Tény, hogy a sok villámcsapás okozta omlást követően már az 1800-as évek végétől villámhárítóval kellett védelmezni a képződményt. A vulkáni kövekhez több monda és legenda is kapcsolódik.

A magas hegyek, a népi mondavilágban sokszor óriások és tündérek lakhelyeként szerepel.

Történt egyszer, hogy egy óriáslegény szerelmes lett egy tündérleányba. Az óriáslegény apja, dühében meg akarta ölni a tündérleányt, mérgétől a hegyek völgyek remegtek. Az óriáslegény a végsőkig kiállt szerelmééért és megölte apját. A föld megnyílt és elnyelte a szerelmeseket, testükből lettek a Detonáta oszlopai.

 

detonata 4 retegzodes

Rétegződés

 

Egy másik monda szerint a Detonáta valaha óriások palotája volt. Hatalmuk azonban nem lehetett állandó: apró bogarak szaporodtak el a palota körül és ezek döntötték meg lakóinak hatalmát.

Az bizonyos, hogy a hely különleges feltöltődést is eredményez, emlegetik régi táltosok szakrális helyeként is. Szívem szerint ezt az erősen kemény bazalt templomot a nyakas és kemény székelyeinkhez is hasonlítanám, akik ugyan „porladnak, mint a szikla”, de hiába éri őket szélvihar és villámcsapás mégis ott állnak sziklaszilárdan, bazaltkeményen.

 

Szöveg és fotók: Csaba Zoltán

Megjelent az Aranytarsoly 2010 áprilisi számában.