Székelyudvarhely egyik legrégebbi műemléke.  

Székelyudvarhely egyik legrégibb műemléképülete a Jézus Szíve kápolna, a Keresztúr felé kivezető út mentén, a Nagy-patak völgye alsó szakaszán, a gyógyító források közelében fekszik. Hajdan itt volt Gyárosfalva, mely 1571-ben Udvarhelybe olvadt, s lakosai beköltözése után a falu szinte egyetlen emléke a Jézus Szíve kápolna maradt.

 

jezus szive 1

Jézus Szíve kápolna, Székelyudvarhely. Fotó: Fucskár József Attila 

 

A kápolna évszázadokon keresztül a katolikus székelyek leghíresebb búcsújáró helyének számított, melyről így ír Orbán Balázs:

"E kápolna képét Budvár előteréül mutatjuk be mint egy nevezetes régi müalkotást, mint egy oly szentélyét a katholicus hiveknek, mely nagy tiszteletben részesült. Nem rég ideje, hogy urnapján oly bucsuk tartattak itten, melyre a havasalji faluk, s még távolabb levő vidékek lakói is nagy számban sereglettek össze."

 

Ma már évente csak két alkalommal tartanak itt egyházi ünnepséget, egyik a húsvét első napján tartott határkerülés, melynek egyik állomása a kápolna, másik az Úrnapja utáni Jézus-búcsú.

 

jezus szive 4

A kápolna évszázadokon keresztül a katolikus székelység legnagyobb búcsújáró helye volt.

Fotó: Csedő Attila

 

A görgetegkövekből épített kápolna négykaréjos alaprajzú, s ezért néha tévesen rotundának titulálják;

a belső négyzet oldalhossza melyre a karéjokat szerkesztették 3,4 méter. Az alaprajzot híven követő zsindelyezett tető csúcsát egy keresztes fatornyocska zárja le. A tetőeresz alatt jól kivehető, hogy

az apszisokat hajdan félkupolák fedték, melyeket később visszabontottak. Az épület bejárata ma délről, a kapu irányából nyílik, egy egyszerű kis faajtó, amely fölött hosszúkás résablak világít be a kápolnába. Az ajtó mögötti szívmustrás kovácsoltvas rácson az 1830 INRJ felirat olvasható. A déli karéjjal szemben, a mostan oltárfülkének használt északi apszisban felfedezhető a déli ablak elfalazott párja. A nyugati karéjon még jól kivehetőek az eredeti ajtó elfalazott fülkéje és fölötte egy tojás alakú ablak. A keleti apszison is nyílik egy nagyobb, szegmensíves ablak. A kis építményt szabálytalan ovális alaprajzú, kívülről támokkal is ellátott alacsony kőfal övezi, melyhez belülről egy egyszerű remetelak csatlakozik.

 

A kerítést délről háromszöges oromzatú bejárati kapu (csúcsán egy természetes kőképződmény szolgál keresztként), északról ajtó töri át, nyílása fölött vakolatból formázott 1830-as évszám látható, a fa ajtókeretbe pedig az 1771-es évszámot rótták. A remetelak tornácos, a tornácra két csengőt szereltek fel, az egyik felirata szerint Segesváron készültek, a XIX. században: M(ichael) MANCHEN SCHAESBURG; az egyik harangot jó pár évvel ezelőtt ellopták, a másikat biztonságos helyen őrzik.

 

jezus szive 6

A Keresztúrra vezető út mentén, a hajdani Gyárosfalva területén áll a kápolna.

Fotó: Csedő Attila 

 

A kápolna belseje egyszerű, padlóját téglával rakták ki. A kazettás mennyezet XX. század eleji utánérzése a kápolna régi mennyezetének. A mai mennyezet egyik kazettája 1903-as feliratot hordoz.

A régi mennyezet képe csupán Malonyay Dezső színes másolatában tanulmányozható, állítólag 1677-es évszámot viselt. A mennyezet nyilván követi a négykaréjos alaprajzot, s pontosan emiatt számos kazetta köríves széllel rendelkezik (az eredeti összesen 42 kazettából állt, ebből 35-öt díszített minta). Az eredeti mustrák közül a legtöbb tengelyszimmetriára építő virágdísz, számos olaszkorsós motívummal. A szabálytalan formájú kazettákat, ahová lehetetlen volt szimmetrikus mustrát szerkeszteni, szabadabb levél- és szőlőgerezd-kompozícióval töltötték ki. Akadt néhány kazetta, amelyen az örvénydíszes virágkompozíció még bátortalan megjelenítése volt látható. A leggyakrabban feltűnő növény a tulipán és a szőlő, a virágtövek jellegzetesen az olaszkorsó fölött lebegő szívekből nőttek ki. Kelemen Lajos stíluskritikai alapon a mennyezetet Felsőboldogfalva (1670) és Kecsetkisfalud (1699) templomainak kazettás mennyezeteivel állította kapcsolatba, melyek Szombatfalvi Asztalos János és András asztalosok művei, s szerinte ők készíthették a Jézus Szíve kápolna kazettáit is.

Az érdekes épület keltezése vitatott. Az alaprajzi forma alapján a legtöbben Árpádkorinak, XIII. századinak tartják az épületet, melyet számos biztosan keltezett analógia is alátámasztani látszik: Ják, Szent Jakab kápolna (XIII. század közepe, Nyugat-Magyarország), Pápoc, Szent Mihály kápolna (XIII. század közepe, Nyugat-Magyarország), Haraszt (XIII. század, Felvidék).

 

jezus szive 2

Hajnali fényben a Jézus Szíve kápolna. Fotó: Csedő Attila

 

Ezek a korai forrásokban kimutatható épületek számos korhatározó faragványt is hordoznak, illetve a belsejükben a karéjok találkozásánál falpillérek állnak, a nyugat-magyarországiak két belső szinttel és markáns külső faltagolással rendelkeznek, a szepességi példának pedig masszív középtornya van. Az udvarhelyi kápolnát tehát az alaprajz - részleges - hasonlóságon kívül semmilyen más formai kapcsolat nem fűzi az említett épületekhez. A Jézus kápolna első említése 1662-es, amikor valószínűleg az egy évvel korábban a környéket végigpusztító török-tatár hadak okozta károkat hozták helyre. Nincs kizárva, hogy az 1677-es mennyezet is a helyreállításoknak köszönheti létét. Lakatos István páter 1702-ben a Jézus házának nevezett Jézusneve kápolnánál tartott Úrnapi búcsút a környék egyik legnagyobb ünnepeként mutatta be. A XVIII. század végének fontosabb monografikus munkái (Benkő József, Szeles János) említik a Jézus Háza kápolnát és a búcsút is Krisztus Szent Testének ünnepén, amit azonban az 1780-as években az ilyenkor gyakran előforduló erőszakos cselekedetek miatt megszűntettek. 1771-ben építhették a cintermet a kapu felirata szerint, s 1773-ban az udvarhelyi jezsuiták renoválták az épületet. A remetelak 1830-ban készült Rudnay Sándor püspök adományából. A XIX. század elején fokozatosan a Jézus kápolna elnevezés vált uralkodóvá, majd a XX. század elején a Jézus Szíve. 

 

Fotó: Csedő Attila és ezErdély