Az elfeledett falu.

Siklód egy szinte megközelíthetetlen, apró falu Hargita és Maros megye határán, a Sóvidék peremén.

A Szováta és Parajd árnyékában szerényen meghúzódó település valaha Udvarhelyszék harmadik legnépesebb településének számított Székelyudvarhely és Oroszhegy után. Az utakat tekintve is elmondható, hogy fénykorában a falu négy oldalról is megközelíthető volt, mára ez is a minimális egyre apadt, mindezzel a lét szélére sodorva a falut.

 

siklod latkep

Siklód, a csodálatos fekvésű, eldugott település. Fotó: Csedő Attila

 

A meglehetős elszigeteltségnek és elnéptelenedésnek köszönhetően a település épített öröksége az utóbbi száz-százötven évben mit sem változott, új ház az '50-es évek óta nem épült. Megmaradtak az ősöktől örökölt több mint százéves házak, egységes faluképet alkotva, ami Siklódot kissé a többi falu fölé emeli. Megmaradtak a nagyszülőktől örökölt népszokások szinte eredeti formájukban, megmaradt egy olyan népdalkincs, amit a múlt rendszer faluromboló politikája, nemzeti-identitás bomlasztó stratégiája nem tudott kiírtani, elfeledtetni. Megmaradt egy varázslatos mesevilág a múltunk kutatói számára: Siklód. A falu házait több kutatócsoport felmérte. A székely, itt is, a jellegzetes háromosztatú parasztházakat építette. Habár eredetileg az egyszerű ereszes, tornácnélküli házakat építették, és a tornácos házak építésének időszaka sokkal rövidebb ideig tartott, a XX. század közepére a háromosztatú tornácos ház vált a falura jellemzővé.

 

siklod regi hazak

Ősi, hagyományos székely építkezés. Fotó: Csedő Attila 

 

A falu első templomát 1640 körül építették, ennek az alapozásánál történt az a hiba, ami miatt a siklódi gyülekezetnek - a folyamatos újraépítések és javítgatások ellenére - 1951-től 1994-ig nem volt temploma. 1951-ben a lebontott templom anyagából épült egy imaház, amit a román hatóságok templommá nyilvánítottak, ez miatt a rendszerváltásig Siklódon más templom nem épülhetett. Az új templomot Kós Károly tervei alapján építették, ez az egyetlen olyan épület, ami Kós tervei alapján készült, a híres műépítész halála után.

 

siklod reformatus templom

Kós Károly tervei  alapján épült református templom.

 

A templomhoz tartozó haranglábat, az eresz alatti felirat tanúsága szerint, 1784-ben építette Tsikfalvi Tsok János (Csíkfalvi Csók János), az akkori idők híres ezermestere. A templommal ellentétben a bonyolult szerkezetű, barokk hatású sisakú torony az elmúlt 200 év folyamán mindössze négyszer volt javítva, felújítva. Siklódon a Papszeréből kiemelkedő gyönyörű fatoronyláb a székely építkezés nagyszerű iskolapéldája.

 

siklod haranglab

A harangláb, építette Csíkfalvi Csók János székely ezermester 1784-ben.

Fotó: Csedő Attila


A falu fölé tornyosuló Siklódi Nagykő, 1024 méter magasságból vigyázza a falu rendjét, ő indítja útjára a völgynek tartó gyorsvizű forrásokat, amelyekből Orbán Balázs valamikor több mint 200-at számolt össze. Tetejéről két toronyszerű képződmény nyújtózik a táj fölé, egyikük az Asztalkő, ami valamikor székely legények bátorságpróbájának színtere volt. A Nagykő környékén lefeküdni nem igazán tanácsos, ugyanis a Kő hasadékaiban, barlangjaiban lakozó szépasszonyok az alvó embert rettenetes módon meggyötrik.

 

siklod 1

A falu fölé tornyosuló Siklódi Kő


A falu határa kiváló lehetőséget nyújt a túrázni vágyóknak (szüleink még Szovátáról hordták a kenyeret átalvetőben), az autózóknak elérhető távolságon belül vannak Székelyföld és Szászföld nevezetességei. A legközelebbi célpontok egyike lehet Küsmöd XIV. században épült temploma, az énlaki rovásírásos templom vagy a Szalmakalap Múzeum Kőrispatakon. Ajánljuk falunkat a városok forgatagában megfáradt utazónak, azoknak, akik szeretik a szépet, a csendet, keresik a rusztikát, merengnek a múlton. Mert a múlt ott bujdosik Siklód ódon házai között, valahol a füstös gerendák alatt, a szúette szuszékok mélyén a merítőkupában... A tálas mögött a sarokban...

 

Balázs Dávid

 

Fotó: Csedő Attila és Balázs Dávid