Falu a Perkő-hegy lábánál

Kézdivásárhelytől északra a Kászon vize egy igen kedves kis falun csörgedezik keresztül.

Takaros székely kapuk, fazsindelyes háztetők jellemzik a falut, melynek neve Kézdiszentlélek.

Nevét a Szentlélek tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta. A hangulatos falukép és a falu északkeleti végén, a XIV. században épült, erődített templom már elég is lenne ahhoz, hogy érdeklődésünket felkeltse, de ezzel még nincs vége a községben található látnivalóknak. A templomtól meredeken emelkedik ki a tájból rozsdavörös szikláival a Perkő. A hegy tetején, ahol valamikor az egyik legrégebbi székely végvár állott, különös építmény, a Szent István kápolna vonja magára a figyelmet.

 

Kezdiszentlelek 1 kicsi

Kézdiszentlélek katolikus erődtemploma. Fotó: Fucskár József Attila

 

Kézdiszentlélek a felső-háromszéki Szentföld egyik legnagyobb települése, a községközponton kívül Kiskászon, Kővár és Szárazpatak települések tartoznak hozzá. A vidék ősidők óta lakott, rokon szkíták és kelták éltek itt, majd a rövid római megszállásnak Atilla felszabadító testvér hun népei vetettek véget. Kézdiszentléleket a hagyomány szerint a besenyők alapították, s a települést 1332-ben egy latin nyelvű oklevélben Sancto Spirito (Szent Lélek) névvel, már mai nevén említik.

 

Kézdiszentléleken 1567-ben 54 kaput jegyeztek fel. Ekkorra tehető, hogy a falu a többi besenyő községgel együtt a tordai Apor család birtokába került, mint Bálványos tartozéka, így Felső-Fehér vármegyéhez csatolták és csak 1876-ban került vissza Háromszék vármegye Kézdi-székéhez.

A történelem a Rákóczi-szabadságharc idején forgatta fel megint a falu életét, ezután lassan elvesztve egykori jelentőségét, egyre ritkábban bukkan elő neve az okiratokban. A falut a második világháborúban bombatámadás érte, melyben 285 ház égett le.

 

2002-ben a község teljes lakossága a hozzátartozó 3 faluval együtt 4682 fő, ebből 4648 magyar, amelyből Szentléleken 2780 fő él (2756 magyar, 19 román, 2 német és 3 egyéb nemzetiségű). Kézdivásárhelytől négy, Sepsiszentgyörgytől 39 kilométerre található, csodálatos vidék, számos látnivalóval, erdő borította hegyekkel környékezve, amik felfedezéssel egybekötött sétára csábítanak. Ha megszomjazunk, akkor egy negyedórás séta során eljuthatunk a híres kiskászoni borvízig, ahol a karbonátokban gazdag, enyhén szénsavas vizet kóstolhatjuk meg, ami két kőmedencében tör fel a talajból.

 

Jenei Robert Vertesszolos Kezdiszentlelek

Kézdiszentlélek határában

(Fotó: Jenei Róbert, A Székelyföld 2012 fotópályázatra nevezett kép)

 

Perkő

A számunkra különösen fontos Perkő-hegy fokán a Székely Oklevéltár adatai szerint a IX. században erős vár állt, melyet 1241-ben az Ojtozi-szoros felől betörő tatárok teljesen leromboltak.

1291-ben IV. Béla királyunk megparancsolta Kemény Lőrinc erdélyi vajdának, hogy a várat állítsa helyre, és várnaggyal lássa el. 1271-ben bukkan elő ismét a vár neve okleveleinkben, értesítést adva arról, hogy a vár ép állapotban van, parancsnokának neve pedig László. A következő írásos emlék 1465-ben már ismét romként említi. Ezúttal feltehetően Amuráth török szultán csapatai rombolták le.

Ezután a várat még egyszer helyreállították, végleges pusztulása a XVI. század végére tehető.

 

A Perkő oldalában a XV. század elején a Mikes család épített várkastélyt, mely még a XIX. század elején lakható állapotban volt. Báthory Gábor és Bethlen Gábor fejedelmek ezt a kastélyt tették meg Kézdi-szék központjává. A szépirodalomba is bevonult a kastély, mely Kemény Zsigmond Özvegy és leánya című regény cselekményének színhelye. A regény hősnőjének, Tarnóczy Sárának emlékét idézi a Perkő-hegy délnyugati oldalán ma is látható sziklaalakzat, amelyet a helybeliek Berecz asztalának neveznek.

 

A Perkő elnevezés a hagyomány szerint onnan származik, hogy a székek kialakulása után a székkapitányok és más főemberek erre a hegyre gyűltek össze alkalmanként, hogy megvitassák a székelyek peres ügyeit és ítéletet hirdessenek. A szék gyűlés ítéleteit 1498-ig még a királynak sem állt jogában megsemmisíteni.

 

Szent István kápolna

A hajdan Perkő tetején álló Szentlélek várának romjaira a XIII. században épült Szent István királyunk tiszteletére szentelt kápolna, mely a környék egyik leghíresebb látványossága.
Az építtető Kálnoky, Apor és Mikes család már a XVIII. században búcsújáró kegyhellyé avatta és a magyar Szent Királyokat és püspököket ábrázoló freskókkal díszítette. A perkői Szent István-napi búcsújárás, a csíksomlyói Mária-búcsú mellett, a legnagyobb népi vallásos ünnepe a háromszéki-, kászoni- és alcsíki katolikusságnak. A kápolna mellett egy későbbi építésű kis harangláb található.

 

Kezdiszentlelek 2 kicsi

A Perkő-tetőn álló Szent István kápolna. Fotó: Fucskár József Attila

 

Katolikus erődtemplom

A Perkő-hegy lábánál, a falu szélén található a katolikus erődtemplom, amelynek alaprajza egyedülálló, úgynevezett „ollós”, négy sarok- és egy kaputoronnyal. Mai templomának elődje egy XIII. századi árpád kori templom lehetett, helyére épült 1400 körül a mai templom, melyet a XV. század második felében átépítettek. 1773-ban újabb átépítésen esett át, erődítései XVIII. századiak. Az 1980-as években két oldaltérrel bővítették a szentélyt, megsemmisítve a középkori sekrestyét és feltehetőleg a vakolat alatt megbúvó külső és belső falfestményeinek jó részét. A templom baloldali kaputornyában húzódik meg az egyháztörténeti múzeum, amely értékes egyházi könyveken kívül miseruhákat is felvonultat.

 

Kővár

Kézdiszentlélektől négy kilométerre található Kővár, amit aszfaltozott műúton lehet megközelíteni.

A hegytetőn levő kis település festői helyen levő temploma már messziről üdvözli az ide látogatót, akit bizonyára meglep a faluban levő, általában kőből épített kerítések látványa, mely a település egyik jellegzetessége. A faluban pálinkafőzde működik, amelyben a jófajta szilvóriumot főzik a helybeliek.

 

Forrás:
kezdiszentlelek.ro
wikipedia.org

 

Fotó: ezErdély