Egy igazán hideg város.  

Gyergyószentmiklós Hargita megye harmadik legnépesebb városa, az egykori Gyergyószék központja.

A település nevének eredetét illetően nincs egyetértés, a név utótagját Szent Miklóstól kapta, a gyergyó szó eredete viszont vitatott. A Gyergyói-medence és azon belül Gyergyószentmiklós Erdély egyik leghidegebb éghajlatú városa, évente átlagosan több mint 160 fagyos nappal és nemritkán

-30 Co-nál is hidegebb hőmérséklettel.

 

gyergyo 1

Gyergyószentmiklós télen. Fotó: Fucskár József Attila

 

Gyergyószentmiklós története szorosan összefügg a székelység életének alakulásával. A város első okleveles említése az 1332-1334-es évi pápai tized jegyzékben lelhető fel, mely a gyergyói falurendszer kialakulásának előrehaladott folyamatát dokumentálja. A XII. század végén és a XIII. század elején Gyergyószentmiklós a jelenlegi településtől keletebbre a Békény-patak felső völgyében helyezkedett el, amit a felszínre került középkori keresztény temető is bizonyít. Gyergyószentmiklós szerves része a Gyergyói medencének, annak keleti szélén helyezkedik el. A város határait kelet felől a Magasbükk

és az 1257 m magas Pongrácz-tető, északon az 1545 m-t elérő Piricske-tető, északnyugaton, nyugaton és délen pedig a Gyergyói-medence három településével határos, úgymint Szárheggyel, Alfaluval és Tekerőpatakkal.

 

Gyergyószentmiklós társadalma is a székelyek hagyományos katonai feladatkörét látta el, mely a birtokviszonyokban is éreztette hatását. A gyalog katonák a termőföldek szétosztásánál majd újraosztásánál egy nyílföldet, a lófők, két nyílföldet, míg a főnépek három vagy öt nyílföldet kaptak, annak alapján, hány páncélos katonával jelentek meg a „lustrán” vagy a hadban. A XV. és XVI. században a gyergyószentmiklósi székelyek is mindent elkövettek ősi közszabadságuk és adómentességük megvédésért majd visszaszerzéséért. Ezzel magyarázható részvételük az 1511-es, 1519-21-es és az 1562-es évi felkelésekben, csakúgy mint 1571-es, 1575-ös, 1583-as, és az 1596-os évi lázadásokban.

 

gyergyo 2

Szent Miklós örmény katolikus templom. Fotó Fucskár Ágnes

 

A XVII. század első felében uralkodó fejedelmek, felismerve a székely katonai erő fenntartásának szükségességét, uralkodásuk kezdetén megerősítették a székelyek szabadságjogait. Egyesek közülük vásárjogok adományozásával segítették elő a székely települések fejlődését. Így például 1607-ben Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem vásárjogot adományozott Gyergyószentmiklósnak. A vásárjog adományozása döntő módon hozzájárult a moldvai örmények gyergyószentmiklósi letelepedéséhez 1637-ben, 1654-ben, majd 1669-ben. 1762-ben az osztrákok megpróbálták Gyergyószentmiklóson is felállítani a székely határőrezredeket. Mivel azonban nem akarták a székelyek számára biztosítani az adómentességet, s főleg azt, hogy a székelyek saját tisztjeik vezetése alatt hozzák létre a gyalog és huszárezredeket, ez 1762. július 26-án a gyergyószentmiklósiak lázadásához vezetett. A Gubernium elnöke, a Habsburg tisztikarral együtt kénytelen volt elmenekülni a város területéről. Később a székelység megosztásával 1763. decemberében sikerült megszervezni az osztrákoknak az első székely gyalogezredet és a huszárezred első kompániáját. 1848-1849-ben a gyergyószentmiklósi székelység óriási véráldozattal járult hozzá a szabadságharc katonai sikereihez.

 

Gyergyószentmiklós 1607-től kezdődően a különböző okiratokban mezővárosként, vagy városként szerepelt. 1871-ben a kevesebb adó fizetése érdekében a város korabeli vezetősége nagyközséggé nyilvánította a települést. Ezért kellett a XX. század eleji önkormányzati vezetésnek megküzdenie, hogy 1907. decemberében Gyergyószentmiklós új jogi-közigazgatási „státusával” ismét a városok sorába emelkedjen. A XX. század elején Gyergyószentmiklóson főleg a fafeldolgozó ipar fejlettsége volt szembetűnő, de kimutatható a fémfeldolgozás, a szállodaipar, a bőrgyártás, fonó-szövő ipar, a szabászat és a ruházati ipar egyéb ágai, a malomipar, illetve a gépgyártás. Gazdasági fejlettség tekintetében Gyergyószentmiklós a korabeli Csík vármegye legfontosabb települése, valamint a gyergyószentmiklósi járás központja volt. 1910-ben Gyergyószentmiklós 8905 lakosából 8549 magyar, 155 román és 115 német volt.

 

A XX. század eleji virágzó gazdasági életet megtörte a trianoni országcsonkítás, Gyergyószentmiklós elveszítette a határmenti kereskedelmi helyzetéből származó előnyeit, ugyanakkor a korabeli román hatalomnak nem állt érdekében biztosítani a feltételeket e nagyszerű magyar város fejlődéséhez.

 

Forrás:
gyergyoszentmiklos.ro
wikipedia.org

hargita.ro

 

Fotó: ezErdély