Egy kultikus központ. 

A torockói völgyben megbúvó régi bányavároska, Torockó fölé emelkedő Székelykő talán Erdély legimpozánsabb és legcsodálatosabb természeti képződménye. A Székelykő bizonyítottan négyezer éves élőhely és kultikus központ volt, erről különös bronztárgyak és cserépedény maradványok tanúskodnak. Az évszázadok során a szikla a székelység egyik fő találkozó- és búcsújáró helye volt.

 

szekelyko rozsnyai hunor

A Székelykő, előtérben Torockó. Fotó: Rozsnyai Hunor

 

Nevét az 1241-es tatárjáráskor kapta, ezt megelőzően neve „Kengürt” volt. Az 1128 méter magas szikla csúcsán vár állt, melynek nyugati oldala mászhatatlan meredek, ezért csak a keleti oldala volt falazva. A várat a tatár betöréskor az aranyosszéki székelyek védték, több hónapon keresztül sikeresen álltak ellen a támadásoknak, majd a visszavonuló tatárok fogságából hatezer foglyot szabadítottak ki. Vitézségükért adományként megkapták a várat és környékét. A szikla tetején álló Székelyvár falai ma már alig látszanak, de a vakondtúrásokból mai napig régi cserepek, különös formájú nyílhegyek és pénzérmék kerülnek elő

 

„A Székelykő legszebb és legérdekesebb csúcsa a Vársziklája, melyhez bizonnyal meghatva és fokozott érdekeltséggel fog közelíteni mindenki, ha tudatával bírannak, hogy e csúcson feküdt azon büszke vár, melynek székelyek által védett falain megtört a mongolok hatalma, hol legyőzhetetlenségük nymbusza csorbát szenvedett, hol oly csatákban nyilvánult a székelyek hősiessége, melyeknek győzelmi emléke egészen napjainkig fenn van tartva e havasnak Székelykő és e várnak Székelyvár elnevezésében, mert azelőtt a Székelykőt Kengürthnek és a Székelyvárt Truszko vagy Torockó várának nevezték”

írja Orbán Balázs.

 

szekelyko 1

A Székelykő tetején

 
Napjainkban is él még az a szokás, hogy áldozócsütörtökön a fiatalok zöld ágat állítanak a szikla csúcsára, ezzel tisztelegve a múlt dicsőséges eseményei előtt. A helybéliek szerint az itt szövődő barátságok, házasságok termékenynek bizonyulnak az időben. Az emberek úgy tartják, hogy aki életében legalább egyszer nem mászta meg a Székelykő csúcsát, az soha nem találja meg élete értelmét.

Kőlyuk

A Székelykő oldalában található barlangok nehéz időkben mindig menedéket nyújtottak az embereknek. A két leghíresebb barlang a Kiskőerdei barlang valamint a Kőlyuk. Ez utóbbi nyújtott menedéket  Nagyenyed pusztulásakor az enyedi Bethlen Kollégium dákságának is. A Rákóczi szabadságharc idején, 1704 március 16-án (virágvasárnapon) a kuruc világban történt az enyedi csapás. A várost elfoglaló császári csapatok felgyújtották a várost, a város lakossága és a diákok a környező hegyekbe menekültek, majd a zsákmánnyal visszavonuló labancokat megtámadták. A véres csatában számos diák és 200 enyedi polgár életét vesztette. Akik életben maradtak, Torockóra és Torockószentgyörgyre menekültek és a Székelykő kőlyukaiban telepedtek le és mintegy fél esztendőn át tartózkodtak ott.

 

szekelyko kolyuk katai csaba

Kilátás a Kőlyukból. Fotó: Kátai Csaba

A Székelyföld 2012 fotópályázatra nevezett kép.

 

Kőkert

A Székelykő oldalában található a Kőkert, ahova a torockószentgyörgyi gazdák tavasszal kihajtják kecskéiket. A terület olyannyira megközelíthetetlen, hogy sem vadállatok nem tudják megközelíteni a magukra hagyott állatokat, sőt a háborítatlanul legelésző állatok sem tudják elhagyni a sziklafalakkal körbevett „kertet”, így gyakorlatilag felügyelet nélkül is boztonságban vannak az állatok.

 

Egy hasznos kőlap

A Székelykő oldalában található egy kőlap, melybe 12 lyuk van fúrva. Ezekbe a furatokba hajdanán puskaport öntöttek a torockóiak, veszély idején éjjel-nappal őrt álltak és robbanásokkal jelezték a közelgő bajt a falunak. A robbanások száma és sorrendje pontosan meghatározta a veszély jellegét és irányát így nemegyszer megmentve a bányavároska lakóit a biztos pusztulástól.

 

 

szekelyko 3

 Torockó a Székelykőről nézve, háttérben az Ordaskő

 

Kapcsolódó cikkek:

Torockó

Aranyosszék