Marosvásárhely legrégibb monumentális épülete

Marosvásárhely legrégebbi monumentális épülete több mint egy fél évezrede tekint le a Várdombról  Székelyföld legnagyobb városára. A templom építésének kezdete a 13-ik századig nyúlik vissza,

amikor még városunk neve Székelyvásárhely, latinosan Novum Forum Sicolorum volt.

A város mai nevét, – Marosvásárhely – szabad királyi rangját és címerét 1616 április 29-én adta át Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a város főbírájának, Borsos Tamásnak.

 

vartemplom 2

Marosvásárhelyi vártemplom. Fotó: Rozsnyai Hunor

 

A Vártemplom a ferencesek által Erdélyben épített legnagyobb templom. Ismereteink szerint Mátyás király halálának évében (1490) fejezték be építését. Arra az időre emlékeztet a gótikus szentély,

a hajó 7 (hét) gótikus formájú ablaka, valamint a déli kapu fölött látható freskó. Egyébként a templom méreteivel és arányaival kelt monumentális és impozáns látványt. Mivel az északi falnál hiányoznak az ablakok és a külső támpillérek, ez arra enged következtetni, hogy a templom falához egykor kolostort építettek. Krónikások feljegyzése szerint 1556 augusztus 11-én távoztak a szerzetesek a kolostorból,

és a következő évben, 1557 június 1-10 között Tordán tartott erdélyi országgyűlés kimondta az üresen maradt kolostor iskolává alakítását.

 

A szentély északi oldalához csatolt épületrészben, az ún. gótikus teremben működött 1557-1602 között a marosvásárhelyi schola particula, a református kollégium elődje (erre emlékeztet a gótikus terem ajtaja fölötti emléktábla). Az erdélyi és az összmagyar reformáció történetében fontos volt ez a templom, mivel 1559 november 1-én itt tartott zsinaton fogadták el a Kálvin szerinti úrvacsorai tanítást, és ennek alapján itt fogalmazták meg az első magyar nyelvű református hitvallást.

1571 január 6-14 között az itt tartott erdélyi országgyűlésen Erdély első fejedelme, János Zsigmond megerősítette a Tordán kimondott erdélyi türelmi rendeletet, a recepta religiót, amely a világon először foglalta írásba, hogy sem prédikátort, sem pedig igehallgatót hitéért ne háborgassanak.

Ennek emlékére készült a gótikus teremben található tolerancia-asztal.

 

vartemplom 1

Fotó: Rozsnyai Hunor

 

1601-ben Basta hadai a várost és a templomot is feldúlták; akkor pusztultak el a színes üvegablakok, amelyekről a város krónikása, nagy Szabó Ferenc a következőket írta:

valóban ékes templom vala; igen szép ablakai, hogy annak mássa egyik városban is Erdélyben nincsen, sem lészen, sem volt”.

 

Közel egy évszázadig állt fedetlenül, összedúltan a templom hajója. A megrongált templomrészt Teleki Mihály kancellár hozatta rendbe és a hajó akkor kazettás mennyezetet kapott. A szószék melletti két tábla az akkori kazettás mennyezetből maradt meg. De egy évszázad múlva azt a kazettás mennyezetet kicserélték a ma is meglévő és látható boltozattal, amelyet Anton Türk építőmester készített. A Vártemplom mai bútorzatát a 19. század közepén készítették helybéli asztalosok, a padokat 1835-36-ban, a díszített, barokkos úrasztalát 1841-ben. A Vártemplomban fennmaradt egyházunk egy érdekes, régi emléke: az éneklőszék, amely 1760-ban készült és korának egyik szép ritkasága.

 

A szentély, kolostor és kápolna együttes között erőteljesen emelkedik ki a 45 m magas, négy fiatornyos vártemplomi torony. Szokás szerint zsindelyezett tetőzete volt a toronynak, amelyet 1885-ben bádoglemezzel cseréltek ki, a torony tetején lévő gömböt 1822-ben a híres székely ezermester, Bodor Péter javította ki. A marosvásárhelyi Vártemplom mindeddig Erdély egyetlen olyan református temploma, ahol két orgona is működik. Ennek is külön története van. A szentélyben elhelyezett barokk orgonát 1789-ben a brassói Johannes Prause építette. Ezt a műemlék hangszert 2004-2005-ben újították fel erdélyi mesterek: Hermann Binder, Papp Zoltán és Mihály Ferenc. Még a barokk orgona felújítása előtt a németországi Heidenoldendorf egy százéves orgonát ajándékozott a templomnak, amelyet 2005-ben Molnár József, nagyváradi orgonaépítő épített fel a templom egyetlen karzatára.

 

vartemplom 3

Fotó: Rozsnyai Hunor

 

Nevezetes eseményként tartjuk számon 1700 április 8-át, amikor Erdély utolsó fejedelme, II. Rákóczi Ferenc országgyűlést tartott ebben a templomban. A gótikus-teremben látható három faragott szék ennek a fontos eseménynek állít emléket. A tolerancia asztalát és a Rákóczi-széket Bandi Dezső és Miholcsa József faragták.

 

A Vártemplom az idők során számos jelentős történelmi, kulturális és egyházi esemény színhelye volt, 37 országgyűlést tartottak falai között, évtizedek óta itt kerül sor a szentháromság vasárnapi kórustalálkozóra, külföldi és belföldi énekkarok énekeltek itt. A Vártemplom égisze alatt működik a Kántor-Tanítóképző Főiskola, a Calepinus Idegennyelvű Népfőiskola, a Psalmus vegyes kar, a Musica Humana női kamarakórus, évek óta működik a Zenés esték a Vártemplomban zenei sorozat, valamint a Vártemplomi Vasárnap gyülekezeti rendezvény.

 

Erdély 45 református püspöke közül hét volt egykor vártemplomi lelkipásztor, köztük Göcsi Máté, Antal János, gyülekezetünk lelkipásztora volt Tolnai Lajos író; itt volt presbiter bágyi Török János, az egyik székely vértanú, és főgondnok volt Bernády György, a város híres polgármestere.

 

Szöveg: Ötvös József lelkipásztor, a vártemplom esperese

A cikk a Székelyföldi Régió Magazin , képek a Rozsnyai Hunor Photography jóvoltából jelenhettek meg!