Kis falu a Csíki-havasok lábánál. 

A Csíki-medence északkeleti részén, Csíkszeredától 22 km-re található a közigazgatásilag Csíkszentmihály községhez tartozó kis székely falu, Ajnád.  A Csíki-havasokhoz tartozó Köd-vonulat (842 m) keleti oldala, a Lóvész-tető (1289 m) déli oldala és a Pogány-havas (1351 m) nyugati oldala között fekvő település többnyire a főút mellett hosszan terül el.

 

Antal Domokos Csikajnad b06ef4555b919c373f5f45ff5181d102

Csíkajnád. Fotó: Antal Domokos, Csíkajnád

 

A faluhoz tartozik két kisebb település is, a falutól északra a lóvészi út mentén elterülő Bundák-szere, amit jelenleg két ház alkot, valamint a 7-8 magyar család lakta Ré település, mely a Pogány-havas – Kő-nyak – Nagyrákos-hegyvonulathoz tapad. A településen átfolyó Rákos-patak 5 kisebb patakból - Fészed/Karakó-patak, Kisrákos, Nagyrákos, Barakasza, Rompáca patakából-, ezenkívül számos kisebb forrásból és csorgóból tevődik össze. A falu határában található ásványvízforrások határnevekből

kapták elnevezésüket. Ezek a Barakasza- és Rompáca-borvízforrása, melyek vizét a környékbeliek gyógyhatásúnak tartják.

 

A falu közúton Csíkszereda felől két irányból is megközelíthető, a Csíkszereda-Rákos-Szentmihály, illetve

a Csíkszereda-Szépvíz-Szentmihály útvonalon, vonattal pedig a Csíkszereda-Gyimes útvonalon közlekedő személyvonattal.

 

Ajnád történelme szorosan összefonódik Szentmihály illetve Lóvész történetével, ugyanis Ajnád Szentmihály község régi tízeseként szerepel a régi iratokban, Lóvészt pedig az ajnádi és szentmihályi földbirtokosok által betelepített pásztorok lakták. Tulajdonképpen ezt a három települést egy néven, mint Csíkszentmihály emlegetik a dokumentációs iratokban egészen 1956-ig, a régiók újraszervezéséig. Ekkortól Ajnád és Lóvész statisztikailag is önálló faluként van nyilvántartva. Többen kétségbe vonják Ajnád önálló faluként való létezését, azzal érvelve, hogy Szentmihálynak a 4. tízese Ajnád-tizede volt. Mindenesetre az tény, hogy a falut -több csíki községgel együtt-, csak 1898-ban veszik fel a hivatalos helységnévtárba Ajnád néven, mint Szentmihályhoz tartozó települést.

 

palfi anna loveszi teto

Lóvészi-tető. Fotó: Pálfi Anna, Marosvásárhely

 

Földrajzi fekvése, elhelyezkedése adja a település nevét, az “alj-nád” mocsaras, nádas helyre utal. Kászonújfaluban is található Ajnád nevű tízes, melynek elnevezése szintén nádas helyről kapta nevét.

 

Az első írott adat a településről 1514-ből való, ugyanis ekkor épít Szent István király tiszteletére kápolnát Ajnádon a Bernáld-család. Ezt 1846-ban bővítik és ezáltal nyeri el a templom ma is látható végleges formáját. A barokkos külsejű, kőkerítéssel övezett kápolnából egy ajtó kőkerete, valamint a nemrég végzett régészeti munkák által feltárt, kőfalba helyezett szenteltvíztartó maradt fenn eredeti formájában.

 

Az 1567-es községi adóösszeírásban 64  kapuval nagyközségként szerepel. Orbán Balázstól tudjuk, hogy Losteiner kéziratos könyve szerint az 1694-es tatárbetöréskor a községben csupán hét öregember maradt életben. Ugyancsak nagy pusztítást végzett a fekete halál, a pestis 1719-ben, amikor 301 életben maradt lakosra 260 elhunyt jutott.

 

Antal Domokos Csikajnad 4 e6cf9c782c92e26d9b0d0a2385be7ee7

Csíkajnádi temető. Fotó: Antal Domokos: Csíkajnád

 

Orbán Balázs jegyezte le azt is, hogy szentmihályi és ajnádi gazdák néhány román jobbágycsaládot telepítettek a faluba pásztornak. Az 1721-es adatok szerint 23 román családfő élt lóvészi területeken, akik legelőt béreltek, télen pedig Moldvába költöztek (1750-től már jobbágyokként szerepelnek).

Ezek utódai később kitelepedtek és elkülönülve éltek a Lóvész nevű dűlőben és ott állattenyésztéssel foglalkoztak. A legtöbb helytörténész az 1700-as évek végére teszi ezt a kitelepedést és Lóvész megalakulását. 1801-ben említik először a Lóvész nevet, ami utalhat a lótenyésztésben bekövetkező vészre, vagy ami Orbán Balázs hipotézise is, hogy eredetileg Lövészből eredt, ugyanis a terület egykor a határőrség lövöldéje volt.

 

Egy másik történelmi adat Ajnád településszerkezetére vonatkozik, miszerint a XIX. század második felében két kis település jött létre Ajnád területén. Ezek az 1850-ben alakult Bundák szere, illetve 1880-ban létrejött Ré település rész. A Bundák-szere 5-6 lakóházból állt (1850), mára már csak 2 lakóház (2010) maradt, a Fenyő tízestől 1 km-re, a Lóvész felé vezető úton. A Ré 2 km-re található Ajnádtól, a Görbe-patak felé vezető úton, a nagyrákosi út mentén. Valamikor 20 székely-magyar család lakta, ez mára 4-5 családra olvadt, a többi lóvészi román család.

 

csiki havasok

Csíki-havasok

 

A Bundák-szerének keletkezési okairól nem tudunk, viszont Ré az 1880-ban pusztító fenyőszegi tűzvész után keletkezett. Ez ugyanis teljesen leégett, s ekkor sokan kitelepedtek a Rébe. A kitelepedésnek – helytörténészek szerint – két oka lehetett. Az egyik, hogy az új tűzrendészeti intézkedések nem engedték  a zsúfolt építkezéseket, a másik álláspont szerint a szegényebbek költöztek ki, mert a Rének volt alkalmas legelője, jó földje, ami biztos megélhetést nyújtott. Ezek között voltak társaságot nem kedvelő, különc emberek, de voltak kapzsi, gazdagodni vágyók is. Többen viszont maradtak a Fenyő-szerben, ugyanis tartották a régi székely mondást: “Nem jóféle ember az, aki a faluból kiépít.”

 

Ajnád régi tízeseiként szerepel három része a falunak: Konczok-tízese, Ráczok-tízese és a Fenyőfák-tízese, előbbi két elnevezés családnévből származik. A Konczok-tízese állt Konczok, Kovácsok, Medgyesek utcájából, a Ráczok-tízesét alkotta a Templom utca, Kurkó, Gálok és Ráczok utcája, a Fenyő-tízest  pedig a Szőcsök, Siposok és Fenyőszeg utcája. A falu más régi felosztás szerint Alszegből, Felszegből és Középszegből állt.

 

1944-ben Ajnádért hosszú ideig küzdött a magyar hadsereg, az oroszokkal vívott harcok során öt alkalommal cserélt gazdát a falu. A harcokban végül az orosz légierő porig bombázta a falut, mindössze néhány ház és a súlyos károkat szenvedett templom maradt meg. Ajnádnak az 1992-es népszámlálás adatai szerint 683 lakosa volt, akikből 676-an vallották magukat magyarnak.

 

Forrás: Csíkajnád falu weboldala