Egy varázslatos tájegység.

Várromok, égi érő sziklák és fenyvesek, elhagyott vas- és aranybányák és számtalan titok őrzője az erdélyi Torockó. Az 1128 méter magas Székelykő lábánál elterülő, hajdan Aranyosszékhez tartozó bányavároska már a 13. században ismert. Nevét a tarack, azaz vassalak szóból eredeztetik a helybéliek.

 

torocko 2

Torockó a Székelykővel

 

Itt bányászták és dolgozták fel Európa legjobb minőségű vasércét a középkortól egészen a 20. század elejéig. Ennek köszönhetően a torockóiak híres fegyverkovácsok és szerszámkészítők voltak.

A város arany- és ezüstbányászata is híres volt, de ezek jelentősége messze eltörpül a 300 vasbánya, valamint a 14 vasolvasztó mellett.

 

A Tordától 15 kilométerre lévő magyarok lakta Torockó az erdélyi magyar népi építészet egyik légértékesebb, máig megmaradt gyöngyszemévé vállt. Jókai Mór 1876-ban erdélyi utazásai során bejárta a torockói völgyet, készülő regényéhez gyűjtötte élményeit. Borozgatás közben a megkérdezték az írót a helybéliek, érez-e magában annyi erőt, hogy megmássza a Székelykövet.

Jókai felnézett a hegyre, aztán így szólt:

„Láttam én már székely embert is, követ is, így hát kitalálom milyen a Székelykő. Inkább igyunk még egy pohár bort.” 

 

A jó torockóiak akkor még nem sejtették, hogy Jókai Mór legszebb regénye az „Egy az Isten” szereplőit róluk fogja megmintázni.

 

torocko 3

A Kárpát-medence leghíresebb és talán legszebb népviselete

 

A Rákóczi szabadságharc leverése a szenvedés és reménytelenség időszakát hozta Torockó életében is. 1702-ben és két évvel később osztrák katonák támadták meg a falut. A lázongó torockóiakat kellet megfenyíteniük, mivel szabadságot és a jobbágyság eltörlését követelték. A falu nagy részét felgyújtották, több embert felakasztottak. Ennek emlékére a torockóiak az utcára néző ablakkereteket vörös színűre festették. A falu ugyan leégett, a templom elpusztult , de a lelkek mélyén már épült az új kőtemplom vastag falakkal, lőrésekkel. Adományokból készültek el az új harangok és a toronyóra ma is jelzi a múló időt. Az óra szerkezete az „Órás” Vernes István munkáját dícséri, aki egyébként az utolsó aranycsináló és pénzhamisító volt a völgyben.

 

A tűzvésztől való állandó rettegés tette szükségessé a tűzoltó egylet megalakítását. A régi pumpák, melyeket Jókai Mór közbenjárására 1882-ben Budapest ajándékozott a falunak ma is kifogástalanul működnek. Az utcákban vízgyűjtő medencék találhatók, ezek szolgáltatják a vizet az esetleges oltáshoz, ugyanakkor a torockói asszonyok ezekben a medencékben mostak régen és ma is.

 

Érdekességképen említést érdemel, hogy a torockói házak falán a házszámtábla mellett különös kis táblácskák kaptak helyet, melyeken létra, veder, lapát vagy egyéb szerszám látható.

Ezek jelezték, hogy a házban lakóknak egy esetleges tűzvész esetén milyen felszereléssel kell megjelenniük és résztvenniük az oltásban.

 

torocko 1

Jellegzetes torockói házak

 

Az 1870-es tűzvész után a leégett faházak helyébe egyforma kőházak épültek. Mértani pontossággal jelölték ki a főtér és az utcák helyét, a házakat pedig gazdagon díszítették, ami a helybéliek igényességét és anyagi jólétét tükrözte. A házak alatti pincében tárolták a vasból készített szerszámokat, fegyvereket, melyeket a helyi kereskedők szállítottak Nagyszebenbe és Bécs irányába.

 

A régi torockói házak nagy része védett műemlék, jelenleg a falu mint a Kárpát-medence legépebben és ugyanakkor leghitelesebben fennmaradt népi építészeti együttese, az UNESCO Világörökség cím várományosa.