A felszín alatti sóbányászat és gyógykezelés rövid története

Parajdon a földalatti sóbányászat 1762-ben kezdődött, ekkor nyitották meg a Sóhát délnyugati felében, Johann Frendl osztrák bányamérnök vezetésével, a József-bányát. A névadás valószínűleg II. József 1784. évi parajdi látogatásának következménye volt. A József-bánya harang alakú terméből két oldalkamrát nyitottak, a Károly- és Ferdinánd-bányákat, melyeknek szintén csúcsíves alakjuk volt.

 

parajd

A parajdi sóbánya látogatható szintje

 

Orbán Balázs szerint 1861-ben az egész Székelyföld és Szászföld parajdi sót használt. 1864-ben a József-bánya mellett egy új bányát nyitottak, a Párhuzamos-bányát, amely ma az egyik legnagyobb mesterséges földalatti üreg hazánkban: 96 m magas, 40 m széles és 100 m hosszú. Az erdélyi és máramarosi sóbányák középkori eredetű művelési technikáját az első világháború után (1920) a román államigazgatás újjászervezte. 1945-ben bevezették a robbantásos sófejtést, ennek következtében a nagy hagyománnyal rendelkező magyar sóbányászat végleg történelmi emlékké vált.

 

1947-49-ben megnyitották a nagy székely lázadó emlékét őrző Dózsa György-bányát, de a nyitási munkálatokkal egy időben, még 1954-ig művelték a Párhuzamos-bányát is. A Dózsa György-bánya alatt, egy 40m-es vastagságú biztonsági plafon hátrahagyásával új szinteket terveztek. Ezeket a jelenleg is művelés alatt álló mélységi szinteket 1978-ban nyitották meg ahol 1980-ban kezdték meg a kitermelést. Az 1991-ben megnyitott Telegdy bányarészleg kitermelése 1994-től folyamatosan történik.

 

sóbánya bejárataA sóbánya bejárata
 

A parajdi sóbánya termékei jelenleg az ömlesztett útszóró só, 0-2 mm-es és 0-4 mm-es őrölt só, ömlesztett vagy zsákolt darabsó és téglasó, korong alakú „brikett-só” (nyalósó), sópasztilla, zöldség eltevéséhez szükséges granulált só, valamint a színezett, gyógyhatású fürdősó.

 

A földalatti gyógykezelés az 1960-as években kezdődött Parajdon, ekkor még a Dózsa György-bányarészleg adott otthont a légúti betegeknek. A lengyelországi wieliczkai eredményekből kiindulva,

az akkori bányaigazgató, Telegdy Károly és dr. Veres Árpád körorvos a krónikus légúti betegek földalatti kezelésével próbálkoztak. 1980-tól az 50-es szinten rendezték be a kezelési és látogatási részleget,

a felszíntől számítva 120 m mélyen. A bejárattól 1250 m hosszú tárón vezet az autóbusz útja a szpeleo- és klimatoterápiás kezelésre alkalmas bányatermekig, ahol állandó helyszíni orvosi felügyelet van.

 

parajd 2

Játszva gyógyulnak

 

Az 1993-as esztendőt a Nepomuki Szent János védelmébe ajánlott  földalatti ökumenikus kápolna elkészítése és felszentelése tette nevezetessé. A sóbánya kápolnájában, 1999. szeptember 18-án, ökumenikus istentisztelet keretében  felavatták  Nepomuki Szent János sóból  faragott  szobrát. 

A bánya védőszentjének megmintázása régóta foglalkoztatta Szekeres Lajos nyugalmazott bányászt, aki szabadidejében készítette el az 1,75 m magas, egy tonnánál  is nehezebb szobrot.

 

A földalatti kezelőbázison hatalmas játszóterekkel, vezeték-nélküli internet eléréssel, kávézóval, múzeummal, számtalan ülőalkalmatossággal, szuvenir üzlettel, modern vizesblokkal és számtalan más érdekességgel várják a vendégeket. 2008-ban elkészült a Telegdy bányában Európa első sóbánya-borpincéje, majd 2009-re sikerült kibővíteni a kezelőbázist egy új szinttel, ahol helyet kapott a földalatti vendéglő.

 

A parajdi termálvíz gyógyhatásának felhasználására épült 1952-ben a  parajdi  termálvizes sósfürdő, amely lényegesen hozzájárult a vidék  geológiai  potenciáljának  hasznosításához.  2011-re készült  el  a  régi szonda mellett az új termálfúrás és szomszédságában  a  vadonatúj  kezelőbázis.

Szöveg: Horváth István
Megjelent a Székelyföldi Régió Magazin 2011. májusi számában

A parajdi sóbányászat és gyógykezelés rövid története

Parajdon a földalatti sóbányászat 1762-ben kezdődött, ekkor nyitották meg a Sóhát délnyugati felében, Johann Frendl osztrák bányamérnök vezetésével, a József-bányát.

A névadás valószínűleg II. József 1784. évi parajdi látogatásának következménye volt. A József-bánya harang alakú terméből két oldalkamrát nyitottak, a Károly és Ferdinánd

bányákat, melyeknek szintén csúcsíves alakjuk volt. Orbán Balázs szerint 1861-ben az egész Székelyföld és Szászföld parajdi sót használt. 1864-ben a József-bánya mellett egy új

bányát nyitottak, a Párhuzamos-bányát, amely ma az egyik legnagyobb mesterséges földalatti üreg hazánkban: 96 m magas, 40 m széles és 100 m hosszú. Az erdélyi és máramarosi sóbányák középkori eredetű művelési technikáját az első világháború után (1920) a román államigazgatás újjászervezte. 1945-benbevezették a robbantásos sófejtést, ennek következtében a nagy hagyománnyal rendelkező magyar sóbányászat végleg történelmi emlékké vált.

1947-49-ben megnyitották a nagy székely lázadó emlékét őrző Dózsa György-bányát, de a nyitási munkálatokkal egy időben, még 1954-ig művelték a Párhuzamos-bányát is. A Dózsa György-bánya alatt, egy 40m-es vastagságú biztonsági plafon hátrahagyásával, még 1976-ban új szinteket terveztek. Ezeket a jelenleg is művelés alatt álló mélységi szinteket 1978-bannyitották meg, és 1980-ban kezdték meg a kitermelésüket. 1991-ben kezdődött meg a Telegdy bányarészleg nyitása, melynek kitermelése 1994-től folyamatosan történik.

 

A PARAJDI SÓBÁNYA TERMÉKEI A KÖVETKEZŐK:

ömlesztett útszóró só, 0-2 mm-es és 0-4 mm-es őrölt só, ömlesztett vagy zsákolt darab só és téglasó, vagy korong alakú „brikett-só” (nyalósó), sópasztilla, zöldség eltevéséhez szükséges granulált só, valamint a színezett, gyógyhatású fürdősó. A földalatti gyógykezelés az 1960-asévekben kezdődött Parajdon, ekkor még a Dózsa György-bányarészleg adott otthont a légúti betegeknek. A lengyelországi wieliczkai eredményekből kiindulva, az akkori bányaigazgató, Telegdy Károly és dr. Veres Árpád körorvos a krónikus légúti betegek földalatti kezelésével próbálkoztak. 1980-tól az 50-es szinten rendezték be a kezelési és látogatási részleget, a felszíntől számítva 120 m mélyen. A bejárattól 1250 m hosszú tárón vezet az autóbusz útja a

szpeleo- és klimatoterápiás kezelésre alkalmas bányatermekig, ahol állandó helyszíni orvosi felügyelet van. Az 1993-asesztendőt a Nepomuki Szent János védelmébe ajánlott  földalatti ökumenikus kápolna elkészítése és felszentelése tette nevezetessé. A sóbánya kápolnájában, 1999. szeptember 18-án, ökumenikus istentisztelet keretében  felavatták  Nepomuki Szent János sóból  faragott  szobrát.  A bánya védőszentjének megmintázása régóta foglalkoztatta Szekeres Lajos nyugalmazott bányászt, aki szabadidejében készítette el az 1,75 m magas, egy tonnánál  is nehezebb szobrot. A földalatti kezelőbázison hatalmas játszóterekkel, internet-klubbal, kávézóval, múzeummal, számtalan ülőalkalmatossággal, szuvenir üzlettel, modern vizesblokkal (mosdó, WC) és számtalan más érdekességgel várják a vendégeket. 2008-ban elkészült a Telegdy bányában Európa első sóbánya-borpincéje, majd 2009-re sikerült kibővíteni a kezelőbázist egy új szinttel, ahol helyet kapott a földalatti vendéglő. A parajdi termálvíz gyógyhatásának felhasználására épült 1952-ben a  parajdi  termálvizes sósfürdő, amely lényegesen hozzájárult a vidék  geológiai  potenciáljának  hasznosításához.  Idénre készült  el  a  régi szonda mellett az új termálfúrás és szomszédságában  a  vadonatúj  kezelőbázis.

 

Szöveg: Horváth István

 

Forrás: Székelyföldi Régió Magazin