Elhelyezkedése

Székelyvarság Hargita megye legnagyobb kiterjedésű jellegzetes magyar hegyi szórványtelepülése a Görgényi hegység déli nyúlványán 830-1200 m-ig terjedő tengerszint feletti magasságon fekszik. A hatalmas területen fekvő községet északon Gyergyóalfalú és Gyergyócsomafalva, keleten Gyergyóújfalu és Zetelaka, délen Oroszhegy és Farkaslaka, míg nyugaton Korond és Parajd határolja.

 

székelyvarság légi

 Hegyvidéki tanyavilág

 

Kialakulásának története

Székelyvarság kialakulása lényegesen különbözik a székelyföldi települések történetétől, ugyanis Varság nem középkori faluként jött létre, hanem a szomszédos község, Oroszhegy szórványtelepeiből alakult önálló községgé a múlt század elején. Így Varságot az oroszhegyi lakosok alapították, akik először kaszálóként és legelőként használták ezeket a dús füvű, bővizű hegyi patakokban rendkívül gazdag területeket. Nyári szállásokat építettek a fennsíkok tisztásain és a völgyek mélyén majd az idő múlásával ezek a nyári szállások fokozatosan alakultak át, téliesedtek. Így a varságiak ősei a szilvapálinkájáról Erdély szerte híres Oroszhegyből költöztek a romantikus, vadregényes világba.

 

tanyabokrok

Székelyvarság térképe a tanyabokrokkal

 

1855-ben az udvarhelyi járás közigazgatási vezetője külön rendeletben utasította Oroszhegy elöljáróit, hogy akadályozzák meg falufeleik havasba költözését. Hangsúlyozzák, hogy csak a nyári szénagyűjtés idején lehet a havasokban tartózkodni. A község hajdani renitens lakói élen jártak a kulturális és közigazgatási függetlenségért folytatott harcban így 1895-ben anyakönyvileg majd 1907-ben közigazgatásilag is elszakadtak az anyaközségtől.

 

A XX. század előtti oroszhegyi egyházi és községi iratokban a későbbi Varság területét az „Ország havasa”, a „Küküllőn túl” illetve a „Havasok” névvel jelölték, a havason lakókat „erdei lakosok” vagy „havasi falufeleink” megnevezésekkel illették. 1907-ben még Varság tisztás-nak hívják a települést, melyet 1909-ben a Magyar Királyi Belügyminisztérium Székelyvarságra változtat. A Varság név régi pataknévből a 20. század elején vált a „Küküllőn túli” oroszhegyi havasi területek összefoglaló nevévé, illetve a létrejött új tanyaközség hivatalos nevének részévé. A névadó Varság pataka első okleveles említése 1598-ból maradt fent.

 

varság patak völgye

A Varság-patak völgye

 

Jellegzetessége, turisztikai értékei

A nagyvárosnyi területen fekvő községet jellegzetes tanyabokrok alkotják, ahol összességében

kb. 1 600 állandó lakos él, jelentős részük jelenleg is a hagyományos önellátó életvitelt folytatja.

A tanyaközség mai szórványai (az egykori tízesek): Központ, Tisztás, Forrásköze (Tálasbércével), Solyomkő (Nagykúttal), Bagzos, Küküllő. A szétszórt varsági porták előképeinek azok a magánbirtoklású kaszálók tekinthetők, melyeket az oroszhegyiek irtottak havasi erdeikben.

 

Székelyvarság a havasi élet minden jellegzetességével rendelkezik, legyen az a fakitermelés, deszkametszés, zsindely és szuszék-készítés, hamuzsír-főzés, a fonás, szövés, ványolás és szénégetés. Varságon évszázados hagyománya van a zsindelykészítésnek, a falut Erdély szerte viccesen Zsindelyországnak nevezik.

 

zsindelykészítés

Zsindelykészítés

 

Székelyvarság lakossága megőrizte évszázados hagyományait, az ipar és civilizáció nem tette szennyezetté a települést és környékét. A mezőgazdasági termelésben a mai napig nagyon kevés vegyszert és gépi-erőt használnak, a mai napig szinte minden portán tartanak lovat, tehenet, birkát és baromfit, hetente egyszer kemencében kenyeret sütnek, szükségletüket jórészt önellátóan állítják elő.

 

Varság természeti értékei rendkívüliek: szennyezetlen talaj, víz és levegő. A növény és állatvilág rendkívül sokszínű, számos ritka növény és állatfaj figyelhető meg.

A községet körülölelő hatalmas háborítatlan fenyveserdők adnak otthont számos nagyvadnak.
A község területén nyújtózó Hegyeskő mezőn ered és indul útjára a Nagy-Küküllő, mely még Varság területén egyesül a Tartód, Esztena és Varság patakával, így mire a faluból kiér már bővizű folyóvá válva robog a zetelaki víztározó irányába. Itt a Hargitán eredő Sikaszó patakkal megtámogatva folytatja útját Zetelaka majd Udvarhely irányába és végül a Maros folyóba ömlik.

 

Látványosságok

Varság határának nyugati szélén, a vadregényes fenyvesek között, a Nagyküküllő és a beléömlő Tartód patak által közrefogott magaslaton rejtőzködnek a hajdani Tartód várának maradványai.

Székelyvarságon a Nagykúti elágazástól kb. 10 percre az erdő sűrűjében csodálatos természeti képződmény a Csorgókő vagy Székelyek vízesése található, mely kedvelt turista célpont.

 

csorgókő

Csorgókő, a székelyek vízesése

 

Varság turisztikai látványosságai közé tartoznak még a fennmaradt vízimalmok, csergeványolók, a falu határában fellelhető működő szénégető boksák, a múlt századvégi fa épületek és az ősi mesterségekkel kapcsolatos szerszámok, használati eszközök.

Uz Bence nyomában

Kevesen tudják, hogy Nyírő József Varságon gyűjtötte anyagát legnépszerűbb regényéhez az Uz Bencéhez, mely végül az országos ismertséget hozta meg a népszerű erdélyi írónak.

A Bagzos nevű tanyarészen élő furfangos észjárású vadőr Pál Sári Dénes kalandos élete és izgalmas elbeszélései ihlették az írót és adták meg a regény cselekményének vázát.

 

Szöveg és képek: Uz Bence erdélyi vendégház