A Központi-Hargita második legmagasabb csúcsa.

A Hargita újharmadkori-negyedkor eleji vulkáni hegylánc, melynek mai formája kb. 500 ezer éve alakult ki, amikor a tűzhányók működése megszűnt. Bár félmillió év alatt a természeti tényezők sokat csiszoltak rajta, még most is felismerhetőek a hajdani vulkáni kráterek.

 

rakosi hargita 2

A Hargita télen. Fotó: Fucskár Ágnes

 

Bővebben...

 

Egy igazán hideg város.  

Gyergyószentmiklós Hargita megye harmadik legnépesebb városa, az egykori Gyergyószék központja.

A település nevének eredetét illetően nincs egyetértés, a név utótagját Szent Miklóstól kapta, a gyergyó szó eredete viszont vitatott. A Gyergyói-medence és azon belül Gyergyószentmiklós Erdély egyik leghidegebb éghajlatú városa, évente átlagosan több mint 160 fagyos nappal és nemritkán

-30 Co-nál is hidegebb hőmérséklettel.

 

gyergyo 1

Gyergyószentmiklós télen. Fotó: Fucskár József Attila

 

Bővebben...

 

Egy falu, ahol fennmaradt a regölés.

Kénos, falu Hargita megyében Székelyudvarhelytől 12 km-re a Nagy-Homoród völgyében. Közigazgatásilag Homoródszentmártonhoz tartozik, lakóinak száma jelenleg kb. 150 fő.

 

kenos 1

 Kénos falu látképe. Fotó: Csedő Attila

 

Bővebben...

 

A szőke Nyárád völgye. 

A Nyárád a Maros egyik mellékfolyója, mely a Görgényi-havasokból, 1239 méter magasból ered. A folyó Nyárádtőnél torkollik a Marosba, teljes hossza 89 km. Áradáskor nagy mennyiségű hordalékot hoz a folyó, ezért (a sárgás szín miatt) kapta a „szőke Nyárád” elnevezést. Nevét a partjain növő nyárfákról kapta, székelyek lakta vidék.

 

nyaradmente 2

Őszi hangulat a szőke Nyárád-völgyében 

 

Bővebben...

 

Egy varázslatos tájegység.

Várromok, égi érő sziklák és fenyvesek, elhagyott vas- és aranybányák és számtalan titok őrzője az erdélyi Torockó. Az 1128 méter magas Székelykő lábánál elterülő, hajdan Aranyosszékhez tartozó bányavároska már a 13. században ismert. Nevét a tarack, azaz vassalak szóból eredeztetik a helybéliek.

 

torocko 2

Torockó a Székelykővel

 

Bővebben...